Biztos sokan emlékeztek még 2008 egyik legjobb agyradír filmjére, a Wantedra. Azt viszont már nem biztos, hogy mindenki tudja, hogy ez a film is egy képregényen alapszik. Nem Géza bácsi az utca végéről irta ezt a képregényt, hanem Mark Millar, akinek az egyik legnagyobb kedvencemet, a Kick-Asst is köszönhetjük. Köszönjük Mark.

Mivel a filmet már láttam vagy kétszer az elmúlt 2 évben, ezért úgy gondoltam, hogy elolvasom a képregényt is. Azt vártam, hogy szinte képről képre a filmet fogom kapni, de ez nem igy lett. Az a helyzet, hogy az alapszituációt leszámitva itt egészen mást kapunk a képünkbe, mint amit már láttunk egyszer-kétszer dvdn, vagy a nagyvásznon. Ez persze nem baj, ilyen formában is bejön a cucc, de a filmes azért csak jobban tetszik. Az a baj a képregénnyel, vagyis nekem az nemigazán jött be, hogy belekevertek a cselekménybe csomó furcsa lényt, amiknek szerintem semmi keresnivalója nem lett volna ott, már-már Scooby Doo beütése volt az egésznek, sorra bukkantak fel a szörnyek, mint gonoszok. Ami viszont a két főszereplőt illeti ( a filmben Jolie, meg a főszereplő srác) itt jobban el lettek találva, mint a filmben. Én a castingosok helyében olyan szinészeket választottam volna a filmbe, akik hasonlitanak a rajzolt karakterekre. És ilyen esetben Halle Berry és Eminem lett volna a befutó. Mielőtt hozzámvágjátok azokat a köveket, szögezzük le, hogy nagy szinészi kvalitások nem kellenek ebbe a filmbe, Eminem is simán tudott volna kanyarba lőni, meg FUCK YOU-zni mindenfele. Halle Berry pedig jobb lett volna, mint Jolie, igy a képregény elolvasása után. De mindegy.

Kicsit vázolom a sztorit, de csak az alapszitut, mert az közös a filmen és a képregényben. Szóval, van a főhősünk, aki eléggé lúzer. A főnöke utálja, a csaja a legjobb barátjával kufircol, szóval el tudjuk képzelni. Egyszercsak beállit Fox (nem Firefox, nem Lucius Fox, hanem Angelina Halle Berry Jolie Fox) és közli hősünkkel, hogy az apja egy szuperbérgyilkos, a Killer. Mivel Weasley nem ismerte az apját, igy hát elhiszi, amit Fox mond neki. De a helyzet az, hogy az apja meghalt, és ő kell helyettesitse, pedig egyáltalán nem ért a fegyverekhez. Vagy mégis? Kiderül a filmből és a képregényből, annyi különbséggel, hogy az egyikbe vannak lények, a másikba nincsenek.

Az a helyzet, hogy ha a képregényt előbb olvastam volna, minthogy a filmet megnézem, akkor a filmet húztam volna le kicsit, hogy "hova lettek a szörnyek?". Igy viszont pont forditva van, de ez van. Attól még jó a sztori, jók az akciók, Mark Millar most sem okoz csalódást, de azok a lények minek kellettek oda, nem értem.

A képregény amúgy 6 füzetből áll, de ide csak az első boritót tettem ki, mivel van spoileres boritó is, komolyan, az egyik szereplő sorsát simán ráirták. Ezért csak az első boritó feszít itt az irás felett, úgyis ez a legvagányabb.

A rajzokról még nem esett szó. Nos, szerintem teljesen rendben vannak, szinpompásak, öröm őket nézegetni.

Ajánlom ezt a képregényt azoknak, akiknek a film is tetszett, illetve, akik látták a filmet, tetszett nekik, és a képregényt is elolvasnák, és a lények sem zavarják őket. Engem zavartak speciel, de valahogy elviseltem őket. Ettől még jó képregény, ne ijedjetek meg, nem akarok lebeszélni senkit arról, hogy elolvassa, sőt ajánlom azoknak, akiket az előbb felsoroltam, de azok is bepróbálhatják, akikre nem vonatkoznak a fenti tulajdonságok.

Remélem felkeltettem az érdeklődéseteket. Nekem felkeltette az érdeklődésemet a képregény a film felé, úgyhogy megyek is, és előkapom a 720p-s Bluray ripet. Nektek pedig jó olvasgatást és szép estét kivánok.  Aztán a kanyarbalövést nem kipróbálni otthon.

UPDATE (ápr.21): Újranéztem a filmet, és igy a képregényt ismerve arra jutottam, hogy a főszereplő csávó jó választás volt, de Jolie helyett akkor is Halle Berry kellett volna. Ja, és a filmből kiderül, hogy működik a dolog lények nélkül is.

Mostanában csak egy füzetes történeteket mutattam be, vagy sorozat első füzetét. Épp itt az ideje, hogy egy teljes történetet ismertessek meg veletek.

A Megtorlót szerintem nem sok valakinek kell bemutatni, hiszen temérdek képregényben tette már tiszteletét, akár fő-akár mellékszerepben. Valamint megemlitendő az a három film, amiből sokan csak kettőre emékeznek azonnal. Volt ugyanis '89-ben ha jól emlékszem egy Punisher film, akkor még Büntetőnek forditva, és az ezerarcú Dolph Lundgren játszotta a cimszerepet. Aztán 2004-ben Thomas Jane, aki mintha Christopher Lambert ikertestvére lenne, szállitott a világnak egy Megtorló mozit, ami egyeseknek tetszett, másoknak nem. Nekem mondjuk bejött, bár egy kicsivel több zúzást, és kevesebb szövegelést részesitettem volna előnyben. De aztán teljesült a kivánságom(és gondolom sokaké), amikor 2008-ban Ray Stevenson (akit esetleg a Róma cimő sorozatból ismerhet a nagyérdemű) szanaszét lőtt, vert, robantott mindenkit, és csak aztán szövegelt volna, csak már nem volt kinek.

Frank Castle nem arról hires, hogy sokat beszél, és itt sem fog túl sokat, majd meglátjátok mit csinál helyette, mert annyit elárulhatok, hogy ez nem egy megszokott történet. Már csak képvilág miatt sem, hiszen a cimből is kiderül, hogy noiros stilusú a képregény, ami nekem nagyon bejön a Sin City óta.

A történetnek sajnos csak az elejét tudom elmondani, mert kb a második kötettől már nagyobb dolgok történnek, és azokat nem lenne jó lelőni. Szóval annyi a lényeg, hogy Castle a világháborúból tér haza, és rádöbben, hogy  a világ sokat változott, eluralkodott a korrupció, arról nem is beszélve, hogy hősünk felesége is elhalálozott rákban.  Castle egyedül neveli ezek után kisfiát( igen, a saját kisfiát) és egy kis üzletet vezet, hogy tudja fizetni az adókat. Van azonban egy gengszterfazon, akinek Frank tartozik pénzzel, és nem nagyon akar fizetni. És a gengszterfazon nem szereti, ha nem kapja meg a  pénzét. Castle meg nem szereti a pattogó gengsztereket. Ennyit mondanék a történetről, de higgyétek el, még sok meglepetés vár rátok, ha elolvassátok ezt a mindössze 4 kötetből álló történetet. Ebben a négy kötetben egy remek történet tárul elénk. Nincs telepakolva Goethe idézetekkel, de ezt nem is várjuk egy Punisher sztoritól. Hogy korrekt legyen a cucc, úgy mondom, hogy egy teljesen jó Punisher történettel állunk szemben, és ebbe már nehéz belekötni.

Ami a grafikát illeti, mint ahogy azt már mondottam volt, noiros hangulat, és ehhez nagyon szép rajzok társulnak.

Mindenképp ajánlom tehát ezt a képregényt azoknak, akik szeretik a noiros dolgokat, és a Megtorló nevétől nem futkos a hátukon a hideg. Remélem felkeltettem pár érdeklődést, jó éjszakát, a Castle vigyázza az álmaitokat. Ha ezt nem értettétek mert amikor olvassátok nincs is este, akkor pillantsatok rá az időpontra amikor ez a cikk született. További jó olvasgatást, sziasztok.

Ja, és a boritók kattintásra nagyobbodnak, hogy tudjátok rendesen megnézni őket, szerintem egyik jobb mint a másik. De mostmár tényleg ennyi volt, sziasztok.

Végre itt a mai második frissités. A nap zárásaként egy DC képregényt szeretnék nektek bemutatni, pontosabban egy DC-s sorozat első füzetét. A Zöld Lámpás(Green Lantern) negyedik sorozatának első részéről van szó.

Mit is tudunk a Zöld Lámpásról? Én őszintén megvallva nem sokat, csak egy minimálisat. Annyit tudok, hogy Hal Jordan egy kiváló pilóta, az apja is kiváló pilóta volt de meghalt. Hal Jordant valami földönkivüli lények kiválasztják, és ezentúl közéjük tartozhat, és kap egy gyűrűt is, ami nagyjából mindenre képes. És nekem eddig tart a tudásom, talán ha megnézném a Green Lantern: First Flight cimű rajzfilmet, illetve pár képregényt még elolvasnék, akkor bővülne egy kicsit a tudásom. És nekem szándékomban áll bőviteni ezt a tudást, mert érdekel ez a karakter, plusz szeretnék egy kicsit tájékozottabb lenni ezen a téren, mielőtt kijönne a film. De kicsit elkalandoztam, lássuk a képregényt.

Szóval, lévén, hogy ez egy sorozat kezdőfüzete, itt egy kis bevezetést kapunk, aztán a további füzetekben gondolom elindul az akció. Itt megtudjuk, hogy Hal Jordan mégsem halt meg (nem olvastam a v3-at, tehát nekem ez igy új volt), és Zöld Lámpásként tevékenykedik szinesbőrű kollegájával. Mivel még csak most ismerkedek ezzel az univerzummal, ezért nem sok karaktert ismerek, nézzétek el. De valami érdekes is történik ebben a füzetben, hiszen ha nem történne, akkor senki nem olvasná tovább. Feltűnik egy ellenfél, aki minden bizonnyal ismert lenne, nekem egyelőre idegen, és nagyon pusztitani akar. Aztán, hogy Zöld Lámpás mihez fog kezdeni, hogy legyőzze, az a későbbi füzetekből minden bizonnyal ki fog derülni. De addig is be lett nekünk vezetve a sztori rendesen, és van annyira érdekes, hogy elolvassam a folytatásokat, aztán majd itt fogom őket "kritizálni". Ezt a képregényt az Allcomicson találjátok meg, az Allcomics linket pedig itt a jobb oldalon.

A rajzok szerintem egész jól sikerültek, nem tudom ki rajzolta a képregényt, de egész jól megcsinálta. A történetről azt tudom elmondani, hogy bevezetésnek okés, aztán a továbbiakban kiderül, hogy alakulnak a dolgok.

Ezt a képregényt azoknak ajánlom, akik szeretik a Zöld Lámpás sztorikat, és főleg azoknak, akik ismerik is ezt az univerzumot. Én pedig kicsit majd rágyúrok arra, hogy megismerjem, aztán biztos máshogy fogom látni az ilyen sztorikat.

Ez volt a mai második, és egyben utolsó frissités, remélem felkeltettem pár Zöld Lámpás-fan érdeklődését. Aki most ismerkedne az univerzummal, annak nem ezt ajánlanám, hanem majd megmondom, hogy én miből ismertem meg, miután megtalálom. Van olyan, hogy Green Lantern: Secret Origins pl, 6 kötetes, szerintem abból meglehet tudni elég sokmindent. Majd elolvasom, és akkor meglátom. További szép estét, sziasztok.

Mai első frissitésem ismét a Marvel Kalandok sorozatból mutat be egy történetet. A múltkor egy Hulk történet volt teritéken, most pedig a Bosszú Angyalai sorakoztak fel ide. Mivel a múltkor megtudtam, hogy a Marvel Kalandok sorozatban szinte minden füzetben egy különállló történet szerepel, ezért találomra választottam egyet, és a választásom a 4. számra esett.

Azt hiszem a boritó elég beszédes olyan szempontból, hogy kik szerepelnek ebben a történetben, de azért felsorolom: Hulk, Wolverine, Pókember, Amerika Kapitány, Óriáslány, Vasember és Ciklon Vihar. Már ez a felállás is nagyon jól hangzik, de ha még hozzátesszük, hogy itt humoros történetekről van szó, az már csak hal a tortán. Jó, nem arról van szó, hogy nem történik semmi, csak a hősök ülnek egy szobában és hülyülnek, van itt történet is, akció is, és mindez fűszerezve jópár humoros beszólással. Igazi könnyű olvasmány, ha nem akarunk sokat gondolkodni azon, hogy most mi miért történik, vagy, hogy ki kinek a kicsodája. A boritón itt most nem látszik, mert le van kicsinyitve, de eredeti méretben elolvasható egy "MINDEN KOROSZTÁLYNAK"-felirat, ami arra utal, amit most magyaráztam el.

A történet rövid és velős, hiszen egy füzetből áll, ismét mondom, ne várjunk hihetetlenül csavaros, és 600 szálon futó cselekményt. Persze, fordulatok vannak itt is, de csak annyi, amennyi egy füzetbe elfér. Pár szót a sztoriról, spoiler nélkül. Hőseink épp a világ megmentésére igyekeznek, mert elszabadult a Förtelem nevezetű szörny. Kedvenc csapatunk természetesen elháritja a problémát, de aztán a hazafelé vezető úton történik valami érdekes, amire egyikőjük sem számitott. Kicsit hatásvadász, hogy igy fejezem be a történetmesélést, de ezek után már spoilerek következnének.

A rajzok ismét szinpompásak és nagyon szépek, nekem főleg a boritórajz tetszik. Szeretem az ilyen könnyed sztorikat, kikapcsolódásnak kiválóak, szórakoztatás céljából is tökéletesen megfelelnek.

Ajánlom ezt a képregényt, illetve az egész sorozatot azoknak, akik szeretik az Avengers sztorikat, illetve valami könnyű olvasnivalóra vágynak. Amit még elfelejtettem mondani, hogy a HálóZsákon megtalálható a sorozat 12 száma, de ez a szám minden bizonnyal még gyarapodni fog, hiszen 39 füzetből áll az egész sorozat.

Remélem felkeltettem az érdeklődéseteket. Most pedig egy kis extra következik. Ha az Elolvasom szavacskára(vagy a bejegyzés cimére) kattintatok, akkor elétek tárul a teljes bejegyzés, és tartogatok nektek pár meglepetést a végére.

Elolvasom »

Először is egy bocsánatkéréssel tartozom, amiért tegnap nem frissitettem az oldalt de elég sűrű nap volt, és nem jutottam oda, hogy irjak (pl. egy Kárpátia koncert jött közbe). De ma bepótolom, még ha kicsit megkésve is. Ma a fantasy világába kalauzollak el titeket. A Warhammer 40000-ről már lehet hallottatok, ha más nem, de játék formájában. De ha nem, akkor sincs semmi baj, hiszen én sem játszottam még a játékkal, sőt, maga a fantasy műfaj sem vonz túlságosan, ez a képregény mégis nagyon tetszett.

Az első oldalon kapunk egy kis leirást arról, hogy miről is van itt szó, kik a szereplők, mit csinálnak, és miért. Na most ez nekem nagyon jól jött, mert mint ahogy azt már mondtam, én olyan maradi vagyok, hogy nekem életem van, nem karakterem, és életkorom, nem levelem, ezért hát egyáltalán nem ismerem az univerzumot. A kis bevezető után nagyon szépen lerajzolva látjuk azt, amit az előbb elolvastunk. Hőseink harcolnak, mint az őrült, klánok vannak, ocsmány lények vannak, kiemelkedő hősök vannak, ahogy azt egy valamirevaló fantasytól elvárjuk. Szerintem látszik az irásomból, hogy nem vagyok egy elvetemült fantasyrajongó, csak valahogy erre a képregényre kiváncsi voltam. És be is jött, nem kizárt, hogy olvasok még egy pár részt.

A rajzokat már az előbb emlitetem, szerintem nagyon jók, és hangulatosak, a szinvilág magával ragadó. Ritka pillanat, ilyen még nem fordult elő, megmutatom nektek a két kedvenc oldalamat a képregényből: EGYIK, MÁSIK.  Ezen képek megnézése után a rajzról már nem kell többet mondanom szerintem, ezek az oldalak elég beszédesek voltak.

A történetet már vázoltam pár sorral feljebb ugyebár, egyik csapat harcol a másik ellen, van a főhős, aki nagyon nagy csávó, és ilyesmi. Mást a sztoriról nem szeretnék elmondani, mert esetleg spoilerek is keverednének akkor a szövegbe. Ennek a füzetnek amúgy folytatása is van, sőt, kitudja hány, de a HálóZsákon ez az egy füzet van ebből a sorozatból, illetve a 0. szám, ami ha jól emlékszem három rövid történetet tartalmaz. Annyira fanatikus nem vagyok, hogy most elkezdjem letölteni az angol verziót és éjt nappallá téve olvassam, inkább megvárom a folytatást, ami remélhetőleg jön majd, mert magyarul szerintem sokkal élvezhetőbb.

Bocs, ha esetleg lehúzónak hatna a kritika, ez csak azért van, mert nem vagyok fantasyman. Amúgy a műfajon belül ez most a kedvenc képregényem, és igen, olvastam már másikat is. Ajánlom ezt a képregényt azoknak, akik szeretik az ilyen fantasy cuccokat, vagy esetleg játszottak már a játékkal. Illetve azoknak is, akik hozzám hasonlóan azt mondják magukban, hogy " na, kéne már olvasni valami jó képregényt, de most ne szuperhősöst már, inkább valami újat és zúzósat", mert akkor ők sem fognak csalódni, mint ahogy én sem csalódtam. Remélem felkeltettem az érdeklődéseteket, valamint azt is remélem, hogy nincs harag azért a megjegyzésért, hogy életem van nem karakterem. Persze, vannak olyanok, akik csak szórakozásból játszanak, de nem teszik rá az életüket, viszont vannak akiknek 3 és fél millió vaddisznó megölése fontosabb, mint mondjuk elmenni randira. Ezutóbbiaknak szólt ez a megjegyzés, de attól még velük sincs bajom, mindenkinek megvan a maga karaktere élete. További jó olvasgatást, ma még szeretnék valamivel jelentkezni, bepótolandó a tegnapi kiesést, remélem össze is jön. Ha pedig nem, akkor holnap biztos frissülni fogok. Sziasztok.

UPDATE(2010.04.18): A HálóZsákra ma épp ennek a történetnek a folytatása került fel. Nagyon izgalmas és érdekes dolgok történnek benne, az utolsó kép pedig olyan, hogy egyre jobban várom a következő részt. Olvassátok el, szerintem megéri.

Mai frissitésem ismét az X-Men univerzumhoz kötődik, mégpedig egyik kedvenc karakterem( na most ezzel csak az a baj, hogy majdnem mindegyik X karaktert nagyon birom) egy történetét szeretném bemutatni.

Zéró Ügynök (Agent Zero) neve talán nem is tűnik ismerősnek hirtelen. De ha azt mondom, hogy szerepelt az X-Men Origins: Wolverine cimű filmben, egész pontosan ő volt az, akkor máris többen ismertek rá. Bevallom én is a filmben hallottam először erről a tagról, de nagyon szimpatikus lett egyből, egyszerűen badass.

Ez a történet, amit be szeretnék mutatni, arra a kérdésünkre ad választ, hogy miként jött létre az X-Fegyver újabb tagja, Zéró Ügynök. Azt nem tudjuk meg, hogy az X-Fegyver előtt ki és mi volt, már a beavatkozásokkal indit a képregény. Miután véglegesen előállt Zéró, sorra teljesitette a munkákat, amik ilyesmik voltak, hogy elvágni egy kormányfő torkát, egy informátort fejbelőni, és hasonló szórakozások. Azonban most elérkezett a legfontosabb, és minden bizonnyal legnehezebb küldetéséhez, végeznie kell Rozsomákkal. És itt hagyom abba a történetmesélést, hogy ti is tudjátok annyira élvezni ezt a képregényt, mint amennyire én élveztem, amikor olvastam.

A rajzokkal semmi bajom nincs (lehet észrevettétek már, de nekem ritkán van bajom a rajzokkal, minden rajzolónak megvan a maga stilusa, és én elfogadom a többségét) a szinek kicsit lehetnének élénkebbek, vagy nem is tudom, de ez még nem világot rengető probléma. Maga Zero karaktere egyszerűen cool, rá is állok olyan történetek vadászatára, amikben szerepel, mivel ez volt az első képregény amit olvastam, és az külön jó, hogy pont az eredettel kezdtem. Amúgy ha a Supermanes posztban a Kent családhoz az azonos nevű cigit párositottam, itt a Coca Cola Zero jutna eszembe, hogy hősünk két akció között elszürcsölget egy üveggel, ezt csak zárójelbe mondom.

Ajánlom ezt a képregényt azoknak, akik szeretnék megismerni Zéró Ügynököt, valamint azoknak, akik hozzám hasonlóan szeretik az X-Men univerzumot. Utóbbiaknak még szolgálok egy jó dologgal, de lehet az előbbieknek is. Szóval van egy bizonyos magyar nyelvű képregényes oldal, ahol 98%-ban csak X-Men képregények vannak. Ez pedig az X-fanzine névre hallgat. Mivel nagyon hasznos oldal, hamarosan ki fog kerülni ide a többi link közé, de addig is elégedjetek meg azzal, hogy IDE kattintva odataláltok. Egy röpke regisztráció, és máris csemegézhettek a temérdek X-Men képregényből. Nézzetek fel oda is, de a többi oldalon is (amik már kint vannak jobboldalt) találtok olvasnivalót a témában. Jó szórakozást, és kellemes barangolást kivánok.

Ma sem siettem el a frissitést, de csak most jutottam oda, hogy írjak. De végülis jobb később, mint soha, az a lényeg, hogy itt a mai kritika.

Szeretném folytatni a Transformers Reflektorfényben cimű sorozat részeinek bemutatását. A mai főhősünk egy Drift nevezetű alakváltó, aki egy nagyon érdekes karakter, ugyanis nem tudni, hogy az Álcákhoz, vagy az Autobotokhoz tartozik. Ő egy amolyan magányos hős lenne. Ami még érdekes a karakterben, az az, hogy míg más robotok hatalmas fegyverekkel írtják az ellent, addig ő nem hajlandó semmiféle lőfegyvert használni, csupán kardokkal harcol. Én nagyon megkedveltem ezt a karaktert, hiszen nem olyan, mint egy megszokott Álca vagy Autobot, hanem egy relytélyes karakter, akiről még azt sem tudjuk, hogy melyik oldalon áll.

Egy pár szót a történetről is. Szóval, Drift azt a feladatot kapja pár furcsa külsejű egyéntől, hogy hatoljon be a Cirkálóra, ami egy Álca hajó. Hősünk teszi is a dolgát, elkezdődik a harc, de nem ott van a lényeg, hanem azon, hogy miket tudunk meg közben erről a rejtélyes Driftről, mert nagyon érdekes dolgok derülnek ki például a hovatartozását illetően. Többet nem mondok a sztoriból, mert ezután már spoilerek jönnének. Ez egy olyan történet volt, amit sajnálok, hogy csak egyetlen füzetből áll, ez szerintem egy négy részes minit is kitöltene, kicsit jobban bemutatva Drift eredetét, és múltját. Tényleg nagyon jó lenne, de ez az egy füzet is éppen eggyel több, mint a semmi, örüljünk annak, ami van.

Ami a rajzokat illeti, csakúgy, mint a Sokkolós füzetnél, itt is nagyon szépek, de amivel engem megvettek kilóra, az a borító. Tényleg, részemről az egyik legjobb boritó lenne ez, azért az egyik, mert a Dicsőség Megatronnak cimű sorozat füzetei között is találunk pár nagyon pofás boritót. De ez a kizárólag fehér-fekete-vörös boritó egyszerűen telitalálat, amúgyis ez a kedvenc szinkombinációm, sokszor használok plakátoknál, logóknál kizárólag vöröset, fehéret és feketét, mert szerintem nagyon jól mutat. Mivel ez a boritó ilyen ütős, ezért ha rákattintatok, akkor eredeti méretben is megcsodálhatjátok.

És, hogy kinek ajánlanám ezt a képregényt? Nos, elsősorban azoknak, akiknek ez a kritika felkeltette az érdeklődését, valamint azoknak, akik szeretik a Transformers képregényeket, és nyitottak az új karakterek megismerése felé. Remélem vannak ilyenek, és azoknak jó olvasgatást és kellemes időtöltést kivánok ehhez a nagyszerű képregényhez, amit ha még nem mondtam volna, a HálóZsákon megtaláltok. Ennyi volt a mai friss, ha minden jól megy holnap jelentkezek, de ha nem, akkor holnapután dupla frissités lesz. További szép estét, sziasztok.

Úgy látszik ez a mai nap az első számoké. Második frissitésemben is egy nagyon jó képregényt szeretnék nektek bemutatni. Mondom a koncepciót: képzeljük el kedvenc szuperhőseinket, Vasembert, Rozsomákot, Thort, Hulkot, Amerika Kapitányt, és a többieket, és képzeljük el, hogy egy csapatban vannak. Nem, ez most nem az Avengers, hanem a Marvel Super Hero Squad. Már igy is elég jól hangzik ez egy képregényrajongónak, hogy kedvenc hőseit egy füzetben láthatja, de még erre rájön az, hogy ha jól vettem ki, itt az ifjabb szuperhősökről van szó, bár ebbe nem vagyok biztos. Vagyis képzeljük el az előbb felsorolt kedvenceinket gyerekfejjel cselekedni. Ezek után már nem is kell mondjam, hogy a humor is fontos szerepet kap itt. Mégpedig olyan humor van itt jelen, hogy az ember (jelen esetben én) a padlón fetreng(persze nem szó szerint, de értitek). Amit ezek a szuperhősök összepoénkodnak, az nem semmi. Ez az a dolog, ami nekem a legjobban tetszik, szerintem ha nem lennének poénok, ez a képregény hamar a süllyesztőben végezné. Igy viszont az ember alig várja, hogy az újabb számot olvashassa, annyira szórakoztató ez a cucc. Eddig három szám elérhető, ebből kettőt olvastam már, miután befejezem ezt az irást, bevágom a harmadikat is. Most az elsőt mutatom be nektek, ha ez nem derült volna ki a címből.

A rajzok pont olyanok, mint a boritón, ami azért nem minden esetben van így (pl az Alien vs Predator:Three World War boritórajza valami káprázatos, aztán maga a képregény még csak nem is hasonlit rá). Nekem tetszenek ezek a rajzok, az élénk szinek is csak a vidám hangulatot árasszák magukból (hú, ez elég költői lett igy).

Már jól körülirtam itt a képregényt, de még nem mondtam, hogy mi is van benne konkrétan. Nos, akkor lássuk. Kapunk egy történetet, ami a képregény kb háromnegyedét tölti ki, aztán pedig ilyen Garfield-stilusú pár kockából álló poénokat, és azok teszik az i-re a pontot, mert már a kis történeten is szétröhögi magát az ember, de ezek a párkockásak zseniálisak.

Amúgy a cucc angolul van, de mivel a fiatalabbaknak szól főleg, ezért a nyelvezet sem valami kereskedelmi angol, ahol a svájci frank alapú hitelekről van szó, hanem egyszerű, könnyen érthető szöveg.

Ajánlom ezt a sorozatot azoknak, akik szeretik azokat a szuperhősöket, akiket az elején felsoroltam, illetve, azoknak, akik szeretnék szétröhögni az agyukat. Remélem felkeltettem az érdeklődéseteket, nekem nagyon bejött ez a cucc, remélem nektek is tetszeni fog. Jó szórakozást, sziasztok.

Tegnap nem jutottam oda, hogy frissitsem az oldalt, de nem szűntem meg létezni, ne ijedjetek meg. Ezt mi sem bizonyitja jobban, mint a mai kritika. A mai első írásom főszereplőjét szerintem nem kell bemutatnom senkinek, hiszen épp olyan ismert, mint Superman, Pókember vagy Batman. Igen, Hulkról van szó, ahogy azt a cím és a boritó is elárulja nekünk. A Zöldöklű Öldöklő egyik sorozatának kezdősztoriját szeretném ismertetni veletek. Kicsit egyszerűbb lesz ezt a képregényt bemutatni, mint mondjuk a Superman: Vörös Napot, hiszen itt nem történnek olyan nagyon váratlan dolgok, lévén ez a sorozat bevezető sztorija. De ettől függetlenül még megéri elolvasni, szórakoztatásnak első osztályú. Röviden elmondom miről van itt szó: tanúi lehetünk annak, amint Bruce Bannert gammasugárzás éri, és ennek következtében Hulkká alakul. És pont. A HálóZsákon 16 Marvel Kalandok Hulk füzet van, nem tudom, hogy ennyi az egész, vagy csak ennyi van honositva. De nekem ez a bevezetés elég volt ahhoz, hogy nekiessek a maradék 15 résznek is, hiszen kíváncsi vagyok, hogy Hullk milyen kalandokon megy még keresztül. Ha végigolvasom az egészet, lehet lesz majd egy kritika, ami összefoglalja a 2-16 füzeteket. Ha nem összekapcsolódó történetet tartalmaz a 16 füzet, akkor is szemezgetni fogok azokból, amik nekem a legjobban tetszettek. Csak azért gondolom, hogy ez bevezető rész lenne, mivel Hulk eredetét ismerjük meg. De minden kiderül, ha elolvasom a többi részt is.

Ami a rajzokat illeti, nekem nagyon bejönnek, szépek a szinek is, egyszóval minden rendben van. A HálóZsákon megtalálható Hulk forditásokat ( ha jól tudom, mindet) dr samsonnak köszönhetjük, aki azóta abbahagyta forditói pályafutását, és nekivágott a tanári pályának. De igy utólag is el lehet ismerni a munkáját, hiszen nem kevés füzetet forditott le, és nem is csak Hulkot, de ez most nem ide tartozik.

Az elején mondtam, hogy Hulk is a legismertebb karakterek közé tartozik, de nem vettük át, hogy honnan is ismerhetjük, igyhát nézzük meg ezt is pár szóban. Nos, zöld barátunk a rengeteg képregényen kivül, ha jól emlékszem négy filmből üvölt ránk vissza, ebből az első kettőröl lehet sokan nem is tudnak, vagy nem emlékeznek rájuk, hiszen régebbi darabokról van szó. De két újabb film is készült, viszont ezek sem nyerték el a legjobb képregényfilmnek járó dijat. 2003-ban és 2008ban őrjöngőtt Hulk a mozikban, egyszer Eric Banaból, másszor Edward Nortonból "kialakulva".

Visszatérve erre a képregényre, ajánlom természetesen a Hulk rajongóknak, valamint azoknak, akik szeretnék megtudni, hogy miként is lett a békés Bruce Bannerből a dühöngő zöld óriás, Hulk. Remélem felkeltettem az érdeklődésetek, a sajátomat biztos sikerült, hiszen neki fogok esni a többi füzetnek is. Sziasztok, és jó olvasgatást.

A DC kategória eléggé le van maradva a Marvelhoz képest itt a blogon, ezért hát egy kicsit foglalkozzunk DC-s képregénnyel is egy kicsit. Na jó, nem csak ezért írok most DC-s képregényről, hanem mert ma kedvem támadt valami jó kis Batman sztorit olvasni, és elkezdtem keresgélni. Keresgélésem eredményét mutatom be nektek most. Találtam még egy érdekes három részes minit, el is olvastam, majd arról is fogok írni valamikor. De addig is nézzük mi jutott mára.

A Batman: Legends of the Dark Knight, ahogy azt a cime is elárulja, egy különleges kiadás, amely 2010 januárjában látott napvilágot. A füzet több mint 60 oldalas, és több rövid történetet tartalmaz, valamint karakterleirásokat is találunk. Azoknak, akik nem igazán ismerik Batmant, és a főbb ellenfeleit/segitőit, azoknak ideális ez a képregény néhány alapinformáció megszerzésére.

A füzet tartalma nagyon szépen, logikusan van felépitve. Először egy pár oldalas képregény elmeséli nekünk Batman eredetét, amit szerintem már sokan ismertek, ha máshonnan nem is, de a Batman Kezdődik cimű filmből. Ezután jön egy rövid leirás, Gordon felügyelőről megtudunk mindent, amit tudnunk kell. Ezután logikusan egy olyan történet következik, aminek a szereplője az előbb bemutatott két karakter. Ez egy rövid történet, egész pontosan egy párbeszéd bizalomról, barátságről, célokról. Megéri elolvasni, szerintem egész jó. Aztán következik Kétarc rövid eredete, majd egy történet Kétarccal. Majd Jokerrel a főszerepben kapjuk ugyanezt, vagyis rövid eredet+történet. Ha engem kérdeztek, akkor még rászántam volna pár oldalt arra, hogy Riddlerről is kapjunk egy ilyen eredet+rövid történet összeállitást, úgy még kerekebb lett volna. De igy is nagyon jó füzettel állunk szemben, másba nem is tudok belekötni, és ez sem kötözködés volt, csak észrevétel.

Azt még nem mondtam, hogy a füzet minden fejezete (Batman eredet, Gordon leirás, Kétarc stb) régebbi képregényekből van kiválogatva, a tartalomjegyzékben írja, hogy melyik történet honnan lett kihalászva, ha esetleg eredeti környezetükben is el szeretnénk olvasni.

A rajzok szerintem jók, lévén, hogy 1997-es képregényből is van kiszedve történet. Kicsit a régi rajzfilmek világát idézik, Batmanen szürke a feszülős cucc, fekete köpeny, sárga deréköv, nem a manapság divatos teljesen fekete Batman szerkó. Ezzel sincs semmi baj. Forditásról ezesetben sincs tudomásom, angolul olvastam. A linkek közé be kellene tegyem, hogy honnan szoktam letölteni az angol nyelvű képregényeimet, ezzel segitségetekre lennék abban, hogy ha érdekelne titeket egy képregény amit itt bemutatok, akkor azon az oldalon tudjatok is rákeresni egyből.

Szándékosan nem meséltem el semmit a füzetben található történetekből, hiszen olyan rövidek hogy akármilyen kis történetmesélés rontaná az élményt. Elég, ha tudjátok, hogy kik szerepelnek ebben a képregényben, remélem már ez is felkelti valamennyire az érdeklődésetek.

Ajánlom ezt a képregényt minden Batman-rajongónak, valamint azoknak is jól jön, akik kíváncsiak pl Kétarc, vagy Joker eredetére. Remélem elnyerte pár ember tetszését ez a képregény, jó olvasgatást.