

Tavaly áprilisban megnéztük, hogy miképp bukkant fel először a képregényvilágban mindenki kedvenc zsoldosa a New Mutants 98. számában. Ott még csupán mellékszereplő volt, épp annyira tűnt fel, hogy kicsit jellemezze magát, hogy az olvasók tudják, mit várjanak a karaktertől. Azóta bemutattam itt későbbi önálló történeteit, de szerintem nem árt kicsit szemügyre venni az első minit, amiben már övé volt a főszerep. Legalábbis az ő nevével fémjelezték a sorozatot, azonban a teljes show még messze nem csak az övé volt. Az 1993-ban megjelent The Circle Chase című miniről van szó, amit szokás Deadpool v1-nek is nevezni, hiszen ez lenne az első saját képregénye, vagy mifene.

A mai frissítés főszereplője egy olyan hős, aki önálló képregénnyel még nem szerepelt itt az oldalon, max felbukkant egy-egy Avengers vagy Különítmény cikkben, most azonban 100%-ig övé a terep egy egyrészes történet erejéig. Nem másról van szó, mint a mennydörgés istenéről, Odin fiáról, Thorról.

Ezen a hideg, de azért szép vasárnapon egy csodálatos újvilági (na ez kinek jött át?) történetet mutatok be. Mondjuk annyira nem csodálatos egyelőre, inkább amolyan bevezetőnek mondanám, de bemutatom már csak azért is, hogy kezdjük az elején a dolgot. Szóval a 2000-es évek elején Magyarországon is megjelent képregénysorozat első öt száma lesz ma terítéken, magyarul a Csodálatos Pókember, angolul Ultimate Spider-Man.

Régóta nem szerepelt itt az oldal kabalája, szóval itt az ideje előszedni az egyik történetét. Ezúttal a v4-es sorozatból szemeltem ki egy kétrészes történetet a számotokra. Akinek a számozás zavaros (mint nekem is sokszor), annak megsúgom, hogy ez a 2008-ban indult, és jelenleg is futó ongoing lenne, aminek az elején a Secret Invasion tie-in van. Amúgy a sorozat, ha igazak a hírek, ebben a hónapban lezárul az 50. számmal. Kíváncsian várjuk, addig azonban ne fussunk előre, vegyük szépen sorra a történeteket a sorozatból (legalábbis ezt tervezem). Az első három füzet ugye a Secret Invasion, azt szándékosan hagytam ki, ugyanis azzal az eventtel még vannak távoli és nagyobb terveim. Az azt követő történet a Horror Business, a 4-5 számokban olvasható, és ha emlékeztek rá, akkor már volt szó róla az oldalon, igaz még nagyon a pályafutás elején, az oldal első cikkei között volt, itt van amúgy. Most pedig jöjjön a következő történet a sorozatból, aminek a címe How Low Can You Go?, és a 6-7 füzeteket öleli fel.

Miután a kettészakadt X-Men egyik felét szemügyre vettük, itt az ideje szétnézni a másik oldalon is, lássuk, milyen az a mutánssuli, amiben Hugh Jac Wolverine az igazgató.

Miután a múltkor bemutattam a Schism című eventet, ami gyakorlatilag kettészelte az X-univerzumot, itt az ideje szétnézni a két oldalon. Kezdjük Küklopsz bandájával, az Uncanny X-Men sorozat keretein belül, természetesen az első számmal.

Kezdjük az évet egy kis Marvellel, a sok DC reboot, Walking Dead és Dredd bíró között talán felüdülésszámba megy a másik nagy kiadó egyik tavalyi eventje, ami a mutánsvilágra gyakorolt komoly változásokat a jövőre nézve. Bizony, elég aktuális történet következik most, ami az X-Men-t olyan szinten megváltoztatta, hogy már nem igazán lesz olyan, mint volt. Az, hogy ez mennyire jó vagy nem, derüljön ki a továbbiakban, a történet címe pedig Schism.

Újabb régi ismerőst köszönthetünk köreinkben. A Megtorló több mint egy éve nem szerepelt nálunk, lassan itt az idő újra előszedni őt is. És akkor már miért ne legyen szó az új sorozatáról? Igen, ebben az évben jött ki egy újabb cím mindenki kedvenc halálfejszerkós hősével, ami jelenleg az ötödik számnál tart, de én kicsit el vagyok maradva, hiszen a DC reboot mostanában teljesen lefoglalt, így nem foglalkoztam a Marvel újdonságaival, pedig azokból is van, főleg az Ultimate vonalon. De ami késik nem múlik, itt van például egy Marvel-újdonság, a Punisher #1.

Kaptok egy kis pihenőt a DC-rebootos menetben, aminek remélem örültök, lévén a statisztikák szerint kezdtek besokallni a sok újraindított DC hőstől. Felüdülésként elhoztam nektek mára Deadpoolt, hogy teremtsen itt egy kis hangulatot.
Miután több mint egy éve bemutattam a v3-as sorozat 00. számát, és bár azóta szemezgettem a sorozatból történeteket, haladjunk most tovább szépen sorban, itt az első szám, egyenesen 1997-ből.
Itt már kicsit hosszabb és rendesebb történetet kapunk, mint a bemelegítésnek tökéletesen megfelelő 00-szám esetében. Ami pedig oldalszámot illetően lemaradt a nulladik számnál, az most itt visszaköszön. Igen, az első szám jó 10 oldallal hosszabb, mint egy átlagos füzet.
A kicsit jobb történet a poénok rovására ment, nem kapunk annyi poént és filmes/képregényes utalást Deadpooltól, mint azt szeretnénk, de azért még így is jut a füzetre elég rendesen.
A történet elején Deadpool épp bevetésen van Bolíviában. Egy fegyvert kell megszerezzen, amivel elősegítheti egy forradalom győztes kimenetelét. A küldetés sikere után újabb feladat vár zsoldosunkra, Antarktiszon találja magát, és nem mással kell felvegye a harcot, mint Sasquatch-al, aki már több Marvel képregényben feltűnt, emberi alakja, Walter langowski az Alpha Flight csapat tagja, erre kitérnek ebben a füzetben is.
Zsoldosunk tehát összecsap a hatalmas Sasquatch-al, a csata feszültsége pedig okot ad Deadpoolnak pár jó duma bevetésére, aminek persze örvend az olvasótábor. Ha pedig ez sem elég egy füzetre, akkor itt van még egy kis gubanc, miszerint Deadpool kishíján megsemmisíti a kutatólabort, így a világot is meg kell mentse a hatalmas sugárzástól, ami ennek következtében keletkezhet.
Nem árultam el mindent a füzetről, akit érdekel, innen le lehet tölteni és el lehet olvasni. Én csak ajánlani tudom, már csak azért is, hogy kapjunk egy képet arról, milyen volt Deadpool a pályája elején.

A vadiúj DC történetek mellett nem szabad elfeledkeznünk a másik nagy kiadó régebbi füzeteiről sem, hiszen azért azok között is van olvasnivaló bőven. Ilyen például a Hulk világa címet viselő event, aminek az előzményéül szolgál a most bemutatásra kerülő három füzet, a Fantasztikus Négyes v1-es sorozatának 533-535 füzetei.
A történet Las Vegasban, pontosabban annak környékén játszódik, legalábbis a főszálon. A bűnös élvezetek városában mindig történik valami érdekes dolog, amiről később jobb, ha hallgat mindenki (lásd a Másnaposok első részét) de ilyen dolog még ott sem mindennapi.
Hulkot felkérik, hogy egy bombát kutasson fel és hatástalanítson, amit Las Vegastól nem messze egy barlangban rejtettek el. Igen, Hulkkal lehet tárgyalni, nagyon civilizált énjét mutatja itt, sőt, még poénkodik is jócskán. Ez lehet csak nekem új, lévén, hogy nem vagyok egy nagy Hulk szakértő, sőt, biztos, hogy a rajongóknak ezzel semmi újat nem mondtam, mert sejtésem szerint nem egy csettintésre vált az őrjöngő Hulkból civilizált, higgadt lény. Szóval a lényeg, hogy be is megy a barlangba, hogy felkutassa ezt a titkos bombát, ám amit ott talál, még őt is meglepi. Egy hatalmas gammabomba várja ott a zöld barátunkat, amit véletlenül ki is élesít, így jókora robbanás következik be, aminek folytán Hulk visszatér régi, őrjöngős személyiségéhez, és rendez is egy kis zúzást a környéken. Ki mást lehetne ilyenkor hívni, ha egyszer az ő nevük alatt fut a sorozat, mint a Fantasztikus négyest.
A csapatnak azonban enélkül is van elég baja, ugyanis mellékszál gyanánt az a helyzet, hogy Sue és Reed gyerekeit el akarják venni, mivel nincsenek biztonságban két szuperhős, sőt, négy mellett. A pár tehát nem is tud koncentrálni a Hulkos balhéra, ezért csak Fáklya és Lény mennek intézkedni, ráadásul, mint az később kiderül, Fáklya csak mint szállítóeszköz kell, a csatát a két szörnyeteg kell megvívja.
Meg is történik a nem mindennapi bunyó, ami közben szállingóznak a flashback-ek Hulk múltjából, és olyan kérdések merülnek fel vele kapcsolatban, amiken tényleg el lehet gondolkodni, és talán ezekre visszatérnek az eventben.
A képregény fő motívuma a két szörny harca, és a gondolat, hogy csak ők bírnak el egymással, és valójában csak ők értik meg egymás helyzetét és életét igazán. Erre is komoly hangsúlyt fektet a képregény.
A rajzokra sincs semmi panasz, a történet pedig amennyire pörgős és akciódús, annyira elgondolkodtató is, szóval én csak ajánlani tudom mindenkinek, hogy nézzen fel a HálóZsákra, és olvassa el.
Mára ennyi voltam, legközelebb csütörtökön jelentkezek, sziasztok.

Genzo:
Régóta nem köszönthettünk vendégírót köreinkben, most azonban megtört a jég, egy honosító kolléga adta fejét cikkírásra, akit Fairlight néven ismer az, aki ismeri. Az Act of Vengeance c. crossovert mutatja be nekünk/nektek, eképpen:
Fairlight:
Volt egyszer i.u. 1989, mikoris megszületett a Marvel aktuális hatalmas ötlete, hogy aképp lendítsenek néhány cím lapeladásán, hogy egy gigamegakrosszóvert indítanak Act of Vengeance (Bosszú ideje / Bosszú tettek )címmel, amiben a címszerelő/vagy csapat köreivel szöges ellentétben álló ellenféllel küzdhet meg.
A meglehetősen elnagyolt cross alapfelütése, hogy Loki álruhában -szépen kicsípve, bár kissé gengszteresre vett öltönyben, kalapban a Földre jön (ezt a momentumot láthatjátok, minden magyarázat nélkül a régi Marvel Extra egyik utolsó számában…), és felkeresi a Marvel univerzum gonosztevő-készletének színe javát, azzal a szájába adott nagy ötlettel, hogy ugye mindenkinek megvan a nagy ellenfele, aki rendre fel is törli velük a padlót, mert már annyira ismerik egymást…Eredményességükön javítaná, ha egyszerűen ellenfelet cserélnének. Ha nagyon nem megy valakivel, próbáld hát mással… Sokan beleegyeznek a dologba, köztük olyan nagy nevek is, mint Fátum doktor, a Vezér, Vörös Koponya, Mandarin, Magneto és a Varázsló. Loki javaslatára aztán a legkülönbözőbb bünözők csapnak össze a hősökkel.
A gond csak az, hogy ez a vezérfonal nagyon kevés helyen bukkan fel, jobbára csak az tűnt fel a kedves olvasóknak, hogy vásárolt sorozatuk legújabb részén feltűnt egy Act of Vengeance felírat és ezúttal pl Fenegyereket Ultron molesztálja, Megtorlót Fátum Doki, Thort a Buldózer stb. hogy csak néhányat említsek. Átívelő szál nemvolt, ahogy a cégnél sem egy szerkesztőféle, aki valahogy harmonizálta volna a történteket….
Önmagában vicces (ilyen bárgyú tervet ritkán olvashattunk), még nem is lehetne azt mondani, hogy ez teljesen elvetélt ötlet volt,csakhát kivitelezés szintjén ott bukott ki, hogy ezt-az egészet melyik író, hogy tudta prezentálni és beépíteni a sorozatába. Sok helyen...ahol a történet kevésbé volt epizódikus a hónap/sztory szinvonalú nagyon érződik a beleerőletés.
Persze vannak kivételek. A crossoverben el lehet különíteni egy minisorozatot. A 3 Bosszúangyal és 1 Amerika Kapitány füzet adja a történet kurta gerincét, kezdve ott, hogy Loki megérkezik, kitörést eszközöl a Barlangban, a Bosszúangyalszigetet elsüllyesztik, majd folyamatos támadásnak teszik ki a csapatokat.
Az Amerika Kapitányban pedig ritka példájaként, hogyan illessze bele a sztoryvonalába ezt az egész helyzetet, Mark Gruenwald hatalmasat alkotva elsősorban Vörös Koponya szemszögéből szemléli ezt a rövidéletű gonosztevő szövetséget. Koponya csak azért csatlakozik, mert Fátum és Magneto is, és nem akar lemaradni, de egyébként nincs ínyére a közösködés. Loki-t akiről nem tudják, hogy ő az, megpróbálja az irányítása alá vonni, majd Magneto-val konfrontálódik, aki hamár ittvan, akkor megragadja az alkalmat, hogy a kezeügyébe kerülő náci-t bevágja egy elhagyott atombunkerbe, hogy az elgondolkodjon a náci ideológia nevében és azóta elkövetett bűnein...ez a konfliktus volt talán az egyik legérdekesebb jelenete a crossovernek, amit egyébként a Chronopolison is megtaláltok.
A szakadás, a nagy 6 szövetségében azonban akkor történik, mikor megtudják, hogy az öltönyös összekötőjük a bajkeverő istenség. Vele már nem akartak közösködni, ráadásul hamarosan megérkeznek a Bosszúangyalok is, hogy véget vessenek Loki mesterkedésének, miután Thor rájött, hogy a mostohaöcskös áll mögötte.
A befejezés megér egy misét,ráadásként tele van folytonossági hibákkal...pl. láthatjuk Vörös koponyát, akinek elvileg már a bunkerben meditálgat, és abból mindenképpen érződnie kell, hogy az utolsó résznek helyet adó West Coast Avengers #55 írójának John Byrne-nak mennyire nem tetszett, hogy a nyakába lőcsölték ennek az egésznek a lezárását, hogy a 22 oldalas képregényből csupán 12-őt szánt rá, hogy Loki sitty-sutty megkapja jólmegérdemelt büntetését, a maradékon pedig már a Skarlát Boszorkány történetét készíthesse elő...így elmondhatjuk, hogy egy felemás crossover felemás befejezést kapott.
A dolog csak azért nem érdemtelen teljesen az ember figyelmére, mert tény, hogy a füzetek minősége közt nagy a szórás, de született néhány egész jó csata, a saját sorozataiban kozmikus erőre szert tett Pókembernek is jólálltak a nyakára akasztott ellenfelek, egy-egy továbbható eseményt is hozott...pl.Psziché visszatérése, az Új Harcosok bemutatása...de mint esetleges beruházási terv, mivel a Marvel kiadta omnibusok formájában, elvetendő….

Egy régi kívánságom teljesült ezzel a képregénnyel, amiről most írni fogok nektek. Ugyanis az Avengers film közeledtével egyre inkább elkezdtem érdeklődni az egyetlen főhős iránt, akiről kevesebbet tudok a filmben szereplők közül. Igen, Sólyomszemről, azaz Clint Bartonról van szó, aki ha úgy tetszik, a Marvel univerzum Zöld Íjásza, csak ő lila. A hős eddig főleg mellékszereplőként villogott a klasszikus Marvel Univerzumban, leszámítva a két négyrészes minit, amiben ő volt a középpontban. Csapatban pedig többször láthattuk már például a Nyugati Part Bosszú Angyalainak élén. Az ultimate Marvel univerzumban azonban eddig csak mellékszereplő volt többek között az Ultimates (magyarul Különítmény) füzetekben, most azonban sokak álma (köztük az enyém) vált valóra, itt van ugyanis Hawkeye saját ultimate-vonalbeli sorozata.
Felmerülhet bennünk a kérdés, hogy egy olyan hős, aki eddig minden bizonnyal szándékosan volt mellékszereplőként beállítva, van-e olyan erős és érdekes karakter, hogy elbírjon egy saját sorozatot a vállán. Az első számot elolvasva megnyugodhatunk, legalábbis szerintem. Clint Barton ugyanis szépen megbírkózik a feladatookal egyedül is, itt az első számban már rendet rak az ellenfelek között.
A történet is egész jól indul. Ázsiában járunk, ahol tudósok valami újfajta szérumot kísérleteztek ki, ami az embert szuperképességekkel ruházza fel. Kicsit átlagos, gondoljuk magunkban, láttunk már ilyet nem egyszer, igaz nem az ázsiaiaktól. Azonban mégis valahogy úgy van tálalva ez a szérumos dolog, hogy nem érezzük olyan sablonosnak, mint amilyen alapból lenne, legalábbis én nem éreztem annak, aztán ez mindenkinél máshogy lesz majd valószinűleg.
Adott tehát a szituáció, itt vannak ezek a szuperharcosok, akik véletlenül sem a jó oldalon állnak, hiszen ott már van valaki, méghozzá Sólyomszem, aki így meg kell küdjön az újdonsült teremtményekkel. Mondanom sem kell, hogy hősünk nem fogja vissza magát, igen szép akciózást kapunk. A konkrét küldetése pedig az lenne, hogy szerezze meg ezt a szérumot Nick Furynak.
Igen, ő nem hiányozhat egy ilyen képregényből, ahogy a Marvel-filmeket is szépen összekapcsolja, itt is tiszteletét teszi, ahol csak lehet, de ezzel semmi baj, ad egy egységet a sok címnek. Más ismert hős egyelőre nem bukkant fel, vagyis eddig ez tényleg csak és kizárólag Sólyomszemről szól, aminek én kifejezetten örülök, hiszen csapatban láthattuk már többször, lássuk most, mire megy magában.
A grafikáról szerintem nem kell sokat regéljek, aki látott már ultimate Marvel képregény, tudja, mire számíthat ezen a téren. Nekem továbbra is nagyon bejön ez a képi világ, ez részemről külön pluszpont a ultimate univerzumnak, de persze itt is különbözhetnek a vélemények.
Kezdésnek tehát igen erős a Hawkeye #1, aztán izgatottan várom a folytatást. Nyugodt szívvel ajánlom elolvasásra a képregényt, nem csak azoknak, akik Hawkeye rajongók, hanem a többiek is adhatnak neki egy esélyt, szerintem megéri.
Innen tudjátok letölteni a füzetet, én pedig mára búcsúzok, legközelebb csütörtökön jövök, sziasztok.

Régen üdvözölhettük már az oldalunk kabaláját itt köreinkben, lassan ideje volt, hogy újra foglalkozzunk vele. Persze, hogy Deadpoolról van szó, mindenki kedvenc zsoldosáról, aki most nem akármilyen kalandba keveredik, új célpontja ugyanis maga a Megtorló.

Genzo:
Bizony, az aranytúk tojó tojásunk visszatért egy cikk erejéig. Képregénybemutatók szempontjából az ő cikke vezet, én is csak a Newgen fejleményekkel tudtam megelőzni. Az ő cikke 900-as olvasottság felett tart jelenleg, a Newgen híreim pedig átlépték az 1000-es álomhatárt. Statisztikákról ennyit, át adom a szót a visszatérő kedves vendégnek, hogy fantiasztikusan négyesezzen egyet itt nekünk, nektek.
Benya:

Kedves olvasótáborom, jelentem, hogy ezennel hivatalosan is visszatértem közétek. Sokat kellett rá várni, tudom, de végre ismét belecsapok a lecsóba, és szállítom a cikkek sokaságát nektek. Mielőtt azonban elkezdeném bemutatni a mai füzetet, egy nagyon fontos hírt kell közölnöm. Lehet, már páran tudjátok, értesültetek róla innen-onnan, de ha nem, akkor álljon itt is a hír, miszerint hivatalosan is elindult az új NewGen. Megváltozott a kinézet, a link, és a visszatérés alkalmából nagy mennyiségű új képregény is felkerült az oldalra, miközben szépen fokozatosan kerülnek vissza a régi füzetek is. Érdemes tehát ellátogatni az ÚjGenre, megannyi érdekesség és olvasnivaló vár titeket. Például a Különítmény c. sorozat, aminek már az első számát bemutattam jó régen, most pedig jöjjön a folytatás. Tehát Különítmény v2 02. egyenesen a NewGenről, aminek az új címe newgencomics.hu, hamarosan berakom a linklistába is, ahogy Nitro oldalát is, amivel már régen tartozok. De előbb különüljünk. UPDATE: beraktam az új Gent és Nitro oldalát a linkek közé, használjátok egészséggel.

Üdv mindenkinek.
Ahogy ígértem a mai napon, amikor átlépek a 16 évesek közül a 17 évesek közé, egy különleges képregénnyel jövök a bemutatásra. Ez a képregény, pedig nem más, mint a nemrég bemutatott Légió Küldetés folytatása az Apokalipszis Kora. Mint említettem ez számomra egy olyan képregény volt, aminél jobbat eddig nem nagyon olvastam, és kötve hiszem, hogy lenne más képregény, ami képes lenne felülmúlni ezt. Ám mielőtt még belekezdenék ennek a történetnek az ismertetésébe, fokozottan felhívom a figyelmet arra, hogy ez A LÉGIÓ KÜLDETÉSE FOLYTATÁSA. Ennélfogva ahhoz, hogy bele tudjak kezdeni a történet részletezésébe, kénytelen leszek elmondani, hogy mi történt abban a történetben. Tehát, aki még nem olvasta volna el a fent említett képregényt, és ha nem akarja, hogy elrontsam az olvasási élményét, akkor annak itt állj, és majd, ha azon túl van, akkor olvassa tovább, hogy mit mondok erről a történetről. Ha viszont már elolvastátok, akkor nincsen semmi akadálya, hogy a továbbiakban a folytatásáról beszélhessünk. Lássuk hát, miről is szól a következő történet:

Üdv mindenkinek.
Elég rég jelentkeztem már itt, de most újra itt vagyok.
Az eltűnésemnek elsősorban iskolai okai voltak, amiket most nem nagyon részleteznék, mert nem azért vagyok itt, hogy az iskolai életemről meséljek nektek.
Na de ma véget ért az iskola, végre félretehetem a táskámat, és megszabadulok a kémia láncaitól (elnézést mindenkitől, aki szereti ezt a tantárgyat, de nekem életem megkeserítője volt az utóbbi két évben) és visszatérhetek a Genzo Comicsra.
De ennyit erről, inkább nézzük, meg mit hoztam mára.
A képregény, amit ma be szeretné mutatni az egy X-men képregény lesz, méghozzá Légió Küldetése. Ez egy négy részes történet, ami egy jóval nagyobb történetfolyamnak az előzménye. Ugye a történet négy részes, de mivel a kilencvenes években adták ki, így természetesen ez a négy rész nem egy, hanem két sorozaton adták ki.
Elkezdődik a Rejtélyes X-men 320-ban, majd folytatódik az X-men vol 2. 40,-ben majd megint Rejtélyes X-men 321, és végül az X-men vol 2. 41. számában fejeződik be.
És akkor jöjjön néhány szó erről a történetről.

A mozikban dübörög az új X-Men film, amely magyarul az "Elsők" címet kapta. Aki kicsit bele szokta ásni magát a filmkritikákba, az nagy valószínűséggel jókat olvasott a filmről. Én is nagyrészt pozitív véleményekkel találkoztam a filmmel kapcsolatban a témában jártasaktól és a laikusoktól egyaránt. Ezt a hullámot meglovagolva mutatom be nektek a film alapjául szolgáló képregény első részét, aztán a többi rész bemutatása ennek a sikerétől függ, ahogy az más sorozatoknál is működik errefelé. Itt jegyzem meg, hogy a filmmel kapcsolatban semmi spoilert nem lövök el, én is láttam a filmet, ez a képregény azonban más történetet mesél el, vagyis bátran olvashatja ezt az írást minden kedves érdeklődő. Tehát X-Men: Első osztály 01.

Üdv mindenkinek.
Múlt héten nem jelentkeztem semmivel technikai okok miatt. (szervizbe kellett vinnem a gépemet.) de most már elvileg minden rendben van, szóval lássunk is hozzá a mai képregényhez.

Üdv mindenkinek.
Hétfő van, tehát én jövök egy képregény bemutatásával.
Mai alanyunk a kedvenc X-Men karakterem Árnyék egy magánkalandját meséli el.
Lássuk, hát, hogy mit érdemes tudni erről a négy részes történetről.

Vasárnap este bereklámoztam már ezt a cikket egy képpel, amin Sólyomszem feszített. Itt már egyértelművé vált, hogy a Marvel íjásza lesz a főszerepben ma, csak azt nem lehetett tudni, hogy vajon egyedül, vagy csapatban várható. A címből már ki lehet következtetni, hogy melyik variáns helyes.
Sólyomszem a Nyugati Parti Bosszúangyalok vezetője. Mert igen, ilyen is van, és ebben a miniben alakulnak meg és mutatkoznak be, aminek az első számával készültem nektek mára. Lássuk. Aztán pedig lezárom a szavazást, ahogy ígértem.

Üdvözlet mindenkinek.
Mint az tegnap Genzo által említve lett történt egy kis változás a frissítési rendszerben. Ezt a változást én kérvényeztem, mivel az elkövetkezendő vasárnapjaim egyikén sem leszek otthon, és ennek köszönhetően vasárnap nem is nagyon lesz itt tőlem semmi.
Így hát megbeszéltük Genzoval, hogy mostantól hétfőn frissítek, mert akkor jobban rá fogok érni.
Na de ennyit arról, hogy miért ma frissítek, lássuk inkább, hogy mit hoztam mára.

Üdv mindenkinek.
A húsvéti jövés-menés miatt ismételten egy napos késéssel, de itt vagyok, hogy ismertessek veletek egy újabb képregényt, amit szerintem mindenkinek érdemes elolvasni.
A mai három részes történetünk az egyik kedvenc Captain Marvel történetem. Hogy miért?
Nos, egyrészt, mert néhány jelenetnél már hasfájást kaptam a nevetéstől, másrészt pedig, mert tényleg jó a története.
És akkor lássuk, hogy miről is szól e három füzetünk.
Üdv mindenkinek.
Tegnap magánéleti problémák miatt kénytelen voltam elhalasztani mára a cikket, de remélem senkinek nem jelent problémát, hogy egy nappal később olvashat erről a képregényről.
Na de, hogy a tárgyra térjünk…

Igen, még mindig folytatódik az Első felbukkanások hete a Genzo Comicson, mert ugye egyszer vagyunk egyévesek, ünnepeljük azt meg rendesen. Ezúttal az egyik, ha nem a legnépszerűbb szuperhős debütálása van a tarsolyomban, aki nem más, mint Pókember. A 60-as évek elején kezdte el a hálószövögetést, és azóta sem hagyta abba, eközben pedig hatalmas népszerűségre tett szert. Filmek, játékok, rajzfilmek, uzsonnásdobozok, Ödönkéknek hátizsákok, tolltartók, szóval minden, amit csak el lehet képzelni. És mindez egy 14 oldalas történettel indult az Amazing Fantasy 15. számában.

Harmadik napjához érkezett a különleges szülinapi hét, amikor is a mára már nagy népszerűségnek örvendő szuperhősök első képregényes megjelenéseiből szemezgetek nektek. A mai napon arról a hősről lesz szó, aki világsztárt csinált Robert Downey Jr.-ból, vagyis Vasemberről. Első felbukkanása a 60-as években volt az akkoriban futó Tales of Suspense képregénysorozat paneljein, ahol aztán visszatérő karakter lett, elsőre azonban a 39. számban találkozhattunk vele, erről a füzetről írok most nektek.

Kivel is kezdeném a speciális hetet, mint az oldal hivatalos kabalájával, Deadpool-al. Az ő első képregényes felbukkanása a 80-as években indult New Mutants sorozatban volt, mégpedig a széria utolsó történetében. Én most nem az egész történetet mutatom be, hanem azt a füzetet, amiben Deadpool először beköszön a világnak, és ezzel egy hol zseniális és szórakoztató, hol pedig gyengébb színvonalú karrier veszi kezdetét.

Amondin:
Üdv mindenkinek.
Nemrég volt április 1, amit Genzo egy megfelelő képregénnyel ünnepelt meg, és ennek hatására eszembe jutott egy képregény, ami szintén ehhez a naphoz kapcsolódik.
Tudom, hogy már elmúlt az a nap, de csak most jutottam szóhoz, úgyhogy remélem, megbocsátjátok, hogy ilyenkor még ilyennel foglalkozok.
A fönt említett képregény pedig nem más, mint a Marvel Fanfar 15. száma, ahol az F4 két karakteré-é lesz a főszerep. Szerintem nem igazán kell azon gondolkodni, hogy melyik kettőé, de ha valaki még nem jött volna rá, akkor annak elárulom, Johnny, és Ben lesz a két főszereplőnk.
Ezen a szép pénteki napon egy talán nem sokak által ismert képregényt mutatok be nektek. Bár a szereplőit mindenki jól ismeri, maga ez a történet eléggé elfeledett, ennek lehet több oka is. Például az, hogy nem egyszerű rátalálni, nincs fent ezeken az ismert megosztóoldalakon, és tudtommal torrenten sem. Az, hogy én mégis hogy botlottam bele, majd a későbbiekben részletezem. A történet amúgy egy háromrészes mini, ami egy alternatív világban játszódik, és véletlenül sem része a hivatalos kontinuitásnak egyik kiadó történeteinél sem. Ez csupán egy amolyan speciális crossover, amiről a továbbiakban elmondom, mit érdemes tudni, de a cím már sokat elmond, és az érdeklődő szemeket talán a cikk további részére vonzza. Szóval a 96'-ban megjelent Wolverine vs DC Universe bemutatása az Elolvasom mögött.