

Épp azt terveztem, hogy mivel befejeződött a Kick-Ass 2, itt az ideje írni róla, előtte azonban el szerettem volna olvasni, hogy mit írtam itt az első fejezetről, amikor rájöttem, hogy semmit. Ennek utólagos bepótolása ez a cikk, ami bár késve érkezik, mégsem hiányozhat innen, hiszen egy már-már kultikus számba menő képregényről van szó, ami több szempontból is új és eredeti, nem mellesleg az egyik kedvencem. Szóval akkor csapjunk bele a lecsóba, mielőtt szót ejtenék egyszer a folytatásról, álljon itt a Kick Ass első fejezete, ami 8 füzetet ölel fel.

Pár napja nem volt friss itt, ezért sorry, de nem látszottam ki a dolgokból. Viszont mostanra lefaragtam belőlük, így van időm egy olyan képregénynek a folytatását bemutatni nektek, amelynek az első része hatalmas sikert aratott a képregényrajongók körében, és a filmvilágban is kitűzte a zászlaját, ugyanis idén nyáron rajongók serege nézte meg kedvenc képregényének pazarul megfilmesített változatát. És miután széles mosollyal az arcukon elhagyták a mozit, azon merengtek, vajon milyen lesz a folytatás, hova tudják még ezt a sztorit vinni. A kérdések megválaszolódni látszódnak, ugyanis megérkezett a Kick-Ass 2 első száma.

Nem tudom mennyire emlékeztek még a Nemesis című sorozatra, melyet az a Mark Millar írt, akinek már köszönhetjük többek között a Wantedet és a Kick-Asst, ebből kifolyólag az egyik ledvenc íróm. A sorozat első füzetét már múltkor bemutattam, most pedig jöhet a második rész, ami ezen a héten jelent meg, és amint megtaláltam, muszáj voltam elolvasni.
Miközben a képregényt olvastam, szint végig az járt a fejemben, hogy ez milyen baromi jól mutatna filmen is, szerintem nem kizárt, hogy jópár év múlva a vászonról köszön ránk vissza a fehér, Batmanre hasonlító gonosztevő. Én örülnék neki. Komolyan, ez a képregény olyan akciókat tartalmaz, hogy már a rajzolt verziótól elájul az ember, hát akkor egy jó filmadaptációtól.
A múltkor addig jutottunk, hogy van ez a Nemesis, aki nagyon szeret rendőröket írtani, és miután megunta az ázsiai zsaruk kinyiffantását, új utakra lép, mégpedig az USA-t választja játszóterének. Ennyi derült ki az első füzetből, az olvasó pedig fantáziálgatott arról, hogy mit fog hősünk rendezni az Államokban. Na, lassan abba lehet hagyni a fantáziálást erről, hiszen a második kötet már betekintést enged Nemesis barátunk amerikai kalandjaiba. Első célpontja a Pentagon, itt akar egy kis pusztítást rendezni, hogy felfigyeljen rá a nép. Fel is figyelnek rá, és a kommandósok nyomban el is kezdenek rá vadászni. Innen pedig indul az akció, de füzet végét úgysem lövöm le, annyit árulok el, hogy megint úgy van vége, mint a Barátok köztnek szokott lenni a nyári szünet előtt, csak persze stílusosabban. Én sem nézem a Barátok köztöt, vagyis régebben láttam párszáz részt, de rájöttem, hogy úgy 100 epizódonként ismétlődnek a törtnések, csak a neveket cserélik ki. De az évadzárás mindig valami olyan jelenet, hogy várd a szeptembert, amikoris folytatódik. Ilyen a Nemesis is, meg minden normális folytatásos képregénysztori. Úgy kell lezárni a füzetet, hogy az olvasó törje a fejét, hogy mi lesz tovább. Sok képregényél ez nem jön be, itt viszont nagyonis bejön. A barátok köztért dobálhattok köveket felém, én sem tudom, miért hasonlítottam össze ezt a két teljesen különböző világot, de most így alakult.
A történet amúgy eddig nem túl bonyolult, de Millar munkáit ismerve lesz itt még csavar, meg fordulat, meg ilyesmi, csak még nagyon az elején vagyunk a dolognak.
A rajzok továbra is nagyon jók, főleg a nagy képek tetszenek kifejezetten, ezek általában akciójelenetek, ilyenkor képzeled el ugyanazt a képet filmben, és rájössz, hogy jól nézne ki.
Ajánlom mindenkinek ezt a képregényt, aki szereti Millar munkáit, illetve az akcióképregények kedvelői se hagyják ezt ki, megéri, higyjétek el nekem. Remélem felkeltettem az érdeklődésetek a képregény iránt, szép estét, sziasztok.

Kicsit megkésve megint, de itt a mai frissítésem. Egy olyan sorozat első (és egyelőre egyetlen) kötetét mutatom be nektek ma, ami állítólag lealázza a Civil Wart és a Kick-Asst. Ezek közül csak a Kick-Asst olvastam, és azt hiszem, a léc elég magasan van, nem tudom mennyire fogja a Millar and McNiven's Nemesis űberelni az önkéntes szuperhős srácot, de egy biztos: a kezdés meggyőző, és az író neve is bizakodásra ad okot.
Ugyanis arról a Mark Millarról van szó, aki a Kick-Asst követte már el többek között. És ha a saját sorozatát alázza, akkor ez a képregény tényleg valami extraszuperütős cucc kell legyen.
Az első részből még nem kapunk teljes képet a sorozatról, miért is kapnánk, viszont be van vezetve az alaphelyzet töredéke, illetve bemutatkozik a főhős, Nemesis, aki úgy néz ki mint a fehér, fülek nélküli Batman. Viszont egyáltalán nem ajánlott őt kigúnyolni, vagy fehéregérnek csúfolni, mert másképp elég szépen helyben tud hagyni minket. Komolyan, ez a tag olyan kegyetlen, hogy a Punisher mellette 12 éves Zac Efron rajongó, balettre járó kislány. Az ő hobbija abból áll (mármint Nemesisé), hogy az ázsiai rendőröket veszi szépen sorba, és bemutatja őket a halálnak, ami változatos formákban jelenik meg, például elszabadult vonat. Miután megunta a sárga zsaruk kinyiffantását, Washington DC felé veszi az irányt, és körülbelül ennyi lenne az első füzet. Spoilerek nemigazán vannak, sőt, még történet se sok egyelőre, de ezt megbocsájtjuk, lévén, hogy ez egy teljesen új sorozat első száma. Itt azon kell legyen a hangsúly, hogy felvázolják az alaphelyzetet, illetve bemutassák a főszereplőt. És ez meg is van, tehát nincs hiba.
A rajzok valami elképesztően szépek, McNiven valami baromi jó rajzokat dobott össze, a képeket egyszerűen élvezet nézni.
Remélhetőleg minél hamarabb érkezik a folytatás, én nagyon kíváncsi vagyok a további fejleményekre. Aztán egy pár szám után kiderül, hogy ráver-e a Kick-Assre.
Remélem felkeltettem az érdeklődésetek a képregény irányt. Azoknak ajánlom, akik szeretik az akciódús képregényeket, és nem riadnak meg a durvább képektől, hiszen elég csak ezen füzet variáns borítójára nézni. Remélhetőleg holnap is jelentkezek valamivel, addig is sziasztok, és jó éjszakát, illetve jó olvasgatást.