

Igen, jól olvastátok a címet ott fent. A mai napon kezdetét veszi egy olyan hét itt a blogon, amelyben csak és kizárólag Jonah Hexel fogunk foglalkozni. A pali már nem idegen itt köreinkben, ugyanis már két cikk is íródott róla, valamint a hét borítója is volt már JH füzeté. Mivel megszavaztátok, hogy legyenek ilyen hetek is, ezért máris belekezdünk az első ilyenbe, mégpedig a 2006-os Jonah Hex soron következő, harmadik számával.

Már jó ideje nem folytattam azt a Zöld Lámpás kronológiát, amit keildavid ismertetett velem s veletek. Utoljára a Zöld Lámpás v4 02-06 füzeteit mutattam be, a v4 01 pedig azóta is a legnagyobb olvasottsággal rendelkező cikk a blogon, bőven túllépte már a 200-as olvasottságot, és ez a szám még mindig nő.
Most pedig folytatódik a kronológia, mégpedig a Zöld Lámpás Alakulat Újratöltve címet viselő ötrészes minivel.

Ünnepélyesen is visszatértem, és bár egy napot csúsztam, de itt a frissítés végre valahára. A mai képregény nem egyéb lesz, mint a Superman/Batman 7. száma. A cikk után pedig lezárom a szavazást is, valamint kihirdetem az új hét borítóját.

Miután Benya már mutatott be nektek egy Zöld Íjász sztorit, mégpedig az Első Év minit, most rajtam a sor, hogy foglalkozzak kicsit ezzel a hőssel. Az én választásom a Zöld Íjász 1995-ös Különszámára esett, amelyről kommentekben már volt szó az Első Év kritikánál, most pedig kicsit jobban figyelemre vesszük, hogy mi is történik itt.

Nem is olyan rég foglalkoztam itt a régi, '90-es Batman sorozat első részével, de a nagy sikerre való tekintettel (itt a 40-es olvasottság már ebbe a kategóriába tartozik) már folytatom is a denevérember kalandjait a második számmal értelemszerűen, ami a Halál a családban címet kapta. És egy újdonságot vezetek be itt a blogon annak érdekében, hogy tisztább képet kapjak arról, hogy melyik sorozat/cikk hány embert érdekel. Mivel az olvasottságmérő csak azt méri, hogy hányszor kattintottatok a címre vagy egy linkre ami a cikkre vezet, és mivel a teljes cikk elolvasható volt eddig kattintás nélkül is, ezért az olvasottsági adatok nem voltak épp reálisak Ezentúl az lesz, hogy egy rövid bevezetőt találtok majd a főoldalon, és a cikk további részét csak az Elolvasomra kattintva éritek el. Nem fog nektek nagy nehézséget okozni remélem, és a ti javatokat is szolgálja, mert ha látom, hogy egy sorozat majdnem mindenkit hidegen hagy, akkor annak nem sietek a folytatásával. Akkor, hogy szokjátok az új rendszert, máris begyakoroljuk a dolgot, az Elolvasom mögött rejlik a jó kis Batman sztori bemutatása, click.

Már nem is emlékszem, mikor mutattam be a Jonah Hex v2 első füzetét, de végre itt a folytatás, értelemszerűen a második szám. A sorozat általában 1-3 füzetes történetekből áll, ez a füzet, amit bemutatok, egy egyrészes sztorit foglal magába.
A szituáció hasonló, mint az első szám esetében. Ott indul az egész, hogy pár bűnöző kirabol egy kis mexikói templomot, elvisznek egy aranykeresztet, valamint megsebesítik az öreg papot. Micsoda véletlen, hogy a pap a lányával együtt épp Jonah Hexet látja vendégül a házában, meg ápolják is a sebeit. Kölcsönkenyér visszajár alapon Jonah rááll az ellopott kereszt ügyére, és nem is egyedül megy, hanem a már imént említett pap lányával, aki az Alma nevet kapta. Alma felettéb csinos, nagyszerű adottságokkal megáldott fiatal nő, igencsak dob a képregény látványvilágán. Elindulnak hát ketten egy kisvárosba, ahol talán találnak valami nyomravezetőt. Igazán szívélyes fogadtatásban részesülnek hőseink, ám ez csak a látszat, ami már megint csal. Ennél többet már igazán nem mondok el a történetből, hiszen egy füzetből áll, már épp csak a végkifejletet nem osztottam meg veletek.
Így, két elolvasott füzet után korai azt mondanom, hogy ez egy szuper sorozat, de ez a két füzet nekem nagyon tetszett. Úgy a történet, mint a rajzok terén. Az észrevevődik, hogy nem állandó rajzoló van ráálítva a sorozatra, mert változik a stílus, de ez engem egyáltalán nem zavar addig, amíg ilyen pazar képi világ tárul elénk. Ami meg a történetet illeti, nem bonyolult, de mégis nagyon jó. Egyszerűen annyi, hogy Jonah meg kell találjon valamit, vagy valakit meg kell öljön, de közbe valaki mindig vadászik rá is. Ez elég alapszitu ahhoz, hogy kitöltsön egy rakás egyrészes történetet, illetve párat, ami több füzetből áll. Megint az jön elő, mint a Goonnál, vagy a Tf Reflektorfény sztoriknál: egyrészes történetek is lehetnek nagyon jók, szórakoztatóak, nem kell ahhoz százhúz füzeten átívelő epikus crossover, hogy az ember az elolvasása után azt mondja: "na, ez igen, ez vagány volt". És most egy ilyennel van dolgunk.
Angolul olvastam ezt a füzetet, akit érdekel, keresse meg, Longboxon tuti fenntvan, de ha valaki nem találja meg, szóljon itt kommentben, és küldök egy linket.
Ha pedig már ennyire a témában vagyunk, a hét borítója is egy Jonah Hex füzeté, mégpedig a 39. számé. Egy hétig ez dísziti a jobb oldalt, aztán jövő héten lesz más. Ja, és a szavazásra szeretném felhívni még a figyelmetek, ahogy látom eddig szavaztak már 19-en, de hol van ez a múltkori 33-hoz? Szeptember elején zárom le a szavazást, és kerül ki az új, de addig legyetek olyan drágák, hogy kattintatok kettőt annak megfelelően, hogy milyen sűrűn tévedtek erre. Azt hiszem ennyit akartam mára, szép napot, jó olvasgatást, sziasztok.

Ma egy olyan képregényt mutatok be, ami egy dologban különbözik az általam eddig bemutatott képregényektől. Ugyanis ezt a füzetet nem egy honosítóoldalról szedtem, mivelhogy Magyarországon is megjelent hivatalosan. Én mivel nem magyarországi vagyok, nehezen jutok nyomtatott példányokhoz, ezt is szkennelt változatban találtam meg. Konkrétan az 1990-ben megjelent Batman képregénysorozat első számáról van szó, amely a Gyilkos tréfa című történetet tartalmazza.
A középpontban kitalálható, hogy ki áll, hiszen az ő képe került fel a borítóra is. Bizony, Joker igyekszik káoszt teremteni Gothamben. Megszökik ugyanis az Arkham Elmegyógyintézetből, és egy ördögi terv megvalósítására készül. A maga módján vásárol egy régi, lerobbant vidámparkot, mert erre is szüksége van tervei megvalósításához. Eközben még másik két szálon fut a cselekmény, az egyik Batmant követi, aki próbál a nyomára bukkanni Jokernek, közben egyfolytában azon elmélkedik, hogy miért gyűlölik egymást Jokerrel, miközben nem is tudnak szinte semmit egymásról, illetve az a kérdés is foglalkoztatja, hogy miként fog végződni a kettőjük közötti háborúskodás. Egyikőjük meg fog halni végül? De melyikük lesz az? Ezek a kérdések gyötrik a denevért, miközben nyomoz a szökevény után. A harmadik szál szintén érdekes, egy humoristát látunk, aki nem igazán kap munkát, ezért aggódik, hogy hogy fogja így eltarttani feleségét, és a születendő gyermemküket. Végső elkeseredésében beszáll egy bűncselekménybe két "barátjával", akik egy piiros sisakot adnak rá. Az akció azonban rosszul sül el, és meglátjátok mik lesznek a következmények, de én komolyan meglepődtem, nem számítottam ilyen dologra.
Joker eközben szorgosan tevékenykedik a vidámparkban. Egy másik régi ismerősünkkel vannak tervei, mégpedig Gordon felügyelővel. Be akarja bizonyítani, hogy Gotham legjózanabb emberét is az őrületbe lehet kergetni, elég egyetlen rossz nap hozzá. Hogy miként próbálja Joker bebizonyítani ezt az állítását, az kiderül a képregényből, most nem részletezném, de annyit elárulok, hogy hamisítatlan Joker féle szórakoztatásban lesz része annak, aki elolvassa.
A rajzok, mivel egy '90-es képregényről beszélünk, nem olyanok, mint egy mai képregényben, ez gondolom egyértelmű. De ezzel ellentétben szerintem nagyon jók és hangulatosak, jobbak bizonyos szempontból sok mai képregény grafikájánál. Ami engem eléggé zavart, az a beírás. Én, akinek a szeme a szép beírásokhoz szokott a honosítóoldalakon található képregényeknek köszönhetően, ennek a füzetnek a beírása nagyon nem tetszett. Kusza, néha már-már olvashatatlan szövegrészek, és a tördelés még így kezdő beírói szemmel nézve is hagy kívánnivalót maga után. És a szken minősége sem a legjobb, legalábbis ennek, amit olvastam, bőven lenne mit feljavítani rajta, nyilván ez is rátett arra, hogy nehézkesen bogarásztam ki egy-egy bubi szövegét. De ha ezektől eltekintek, akkor egy jó kis Batman sztori marad meg az emlékezetemben, amelyet egyáltalán nem bántam meg, hogy elolvastam.
Mivel megszereztem a sorozat első 16 részét így, beszkennelve, terveim szerint mutatok még be pár történetet, amik tetszenek. Aztán remélhetőleg tudok még beszerezni ilyen kincset érő régiségeket digitális formában, és amit jónak találok, azt bemutatom itt is. Persze odafigyelek a változatosságra is, tehát nem mutatok be egymás után egy rakás Batmant, mert azoknak is a kedvében kell járni, akik nem a szuperhősökre szavaztak a múlt hónapban. Mára viszont ez jutott, remélem tetszett, ha valaki nem tudja beszerezni a képregényt, az szóljon, és elküldöm neki a linket. További szép napot, sziasztok.

Genzo:
Ma ismét Benya barátunk hozza a frissítést, mégpedig egy olyan minit mutat be, ami nekem is a terveim között szerepelt már egy ideje, de mindig csak halogattam, lévén, hogy még el sem olvastam, azt is csak tervezem, de már mióta. A Zöld Íjász: Első év címet viselő minit prezentálja nektek benya, mégpedig a következőképpen:
Benya11:
A képregény bronzkorának a végét a DC Comics füzeteiben az 1985 és 1986 között megjelent Végtelen Világok Krízise minisorozat jelentette. A képregényben számos kitalált alternatív világból a történet végére mindössze egy maradt, így a DC karakterek eredete jelentős mértékben megváltozott. A karakterek „új eredetét” a Year One, vagyis Első Év jelzéssel ellátott sztorik mesélték el, amik külön minisorozatban, vagy a karakter saját ongoing-jában jelentek meg. Magyarul eddig egy ilyen történet jelent meg, a Batman: Első Év, a Semic kiadó jóvoltából, 2005 augusztusában.
A Zöld Íjász új, de mégis a régihez hasonlító eredetét bemutató mini 2007 szeptemberében indult. Havonta kettő jelent meg belőle, így három hónap alatt be is fejeződött, és a képregény TPB-jét még abban a hónapban kiadták, amikor az utolsó rész kijött. Eredetileg 4 részesre tervezték, de végül mégis csak 6 lett belőle.
Az író, Andy Diggle szinte végig egy szálon vezeti a cselekményt, de nincs okunk panaszra, mindig izgalmas, olvasmányos a történet. Az utolsó oldal után pedig arra készteti az olvasót, hogy rögtön vágjon bele a következő részbe, ugyanis mindig valami váratlannal rukkol elő. Az utolsó részben pedig megadja a módját a befejezésnek. A rajzok stílusa sajátos, olyan festményszerű hatást kelt, ami tetszetős és passzol is a történethez. A rajzokért és a borítórajzokért a Jock álnevű művész a felelős, míg a stílusos színezésért David Baron.
A történetről részletesebben még nem esett szó, úgyhogy ezt most gyorsan be is pótolom. A főszereplőnk, Oliver Queen egy dúsgazdag srác, aki felelőtlen, bulizós, botrányos életet él, nincs egy célja se amit elérhetne, mindene megvan. Star City-ben él, és mivel elég utálatos figura barátai se nagyon vannak. Talán egy van, Hackett aki a sofőrje, testőre, tanácsadója, szóval mindenese, de Ollie hamarosan rájön hogy még benne se bízhat meg. Még pedig akkor, amikor épp egy kétes üzletet készülnek lebonyolítani a tengerentúlon, és a yacht-on Ollie rádöbben hogy ki is igazából Hackett. Összebunyóznak, és a végén a főszereplőnket a testőre bedobja a tengerbe, abban a tudatban, hogy már úgy is halott. De nem egészen, Oliver egy sziget partján ébred, éhesen, szomjasan, fáradtan. Miután kicsit rendbe szedi magát rájön, hogy nem csak ő van ezen a szigeten, és hogy ez a hely valójában milyen célt szolgál. Valamint újra találkozik Hackett-tel is.
Aki kíváncsi a történet folytatására, az Allcomics-on tudja elolvasni ezt a minit. A kedvcsináló képpel ezúttal én próbálkoztam, remélem majd az is meghozza a kedvetek az olvasáshoz.
Genzo:
Köszönet benyának a cikkért, és a háttérképért, ami szintén az ő keze munkáját dicséri, ahogy azt ő is mondta. Szerintem egész jó munkát végzett, nemigazán tudok belekötni a képbe. Nem tudom, hogy a fenti "Első év" feliratot ő csinálta-e, de ha igen, akkor azért még egy plecsni jár külön, de ha nem, ez a kép akkor is vagány. Ide kattintva tölthetitek is, egészségetekre. További kellemes hétvégét, sziasztok.

Már nem is tudom mikor mutattam be az utolsó Zöld Lámpás képregényt abból a kronológiából, amit keildavid írt le nekem. Épp ezért gondoltam, hogy lassan ideje lenne folytatni ezt a történetet, így ma a Zöld Lámpás v4 02-06 füzeteit átölelő történet kerül bemutatásra. A történet az első füzetben kezdődik, de azt már bemutattam, ezt tudjátok, hiszen már 152-szer elolvastátok eddig.
Ott maradtunk az első rész végén, hogy egy titokzatos személy igencsak írtja a környezetében levő embereket, és folyton azt hajtogatja, hogy "ssssss-enk-kkkkkii nem menekül...". Megtudjuk természetesen, hogy ki ez az idegen, aki ilyen pusztítgatós kedvében van, az Embervadászról van szó. Róla azt kell tudni, hogy egy android, illetve több is, mivel egész faj van belőlük, és arra lettek programozva, hogy kiírtsanak mindent, ami él és mozog. Már csak egy példány van belőlük itt a földön, de méltó ellenfélre talál Hal Jordan, vagyis a Zöld Lámpás személyében. Meg is történik az epic battle, a kimentelét nem írom le, de szerintem sejthető, ha elárulom, hogy még csak a történet felénél vagyunk. Visszaköszön az a szituáció, mint a Superman: Vörös napnál, ahol ha jól emlékszem három epic battle volt, így az első kettő kimenetele egyértelművé vált. Nos itt sem az van, hogy még az elején ellövik a harcot, aztán meg dumálnak róla. Olyan ellenfelekkel lesz Lámpásunknak dolga, mint Fekete Kéz, Hector Hammond, egy óriás cápaszerű lény, és ez még nem minden, hiszen további érdekes történések fokozzák a hangulatot, például egy jövőből származó ember, aki leginkább egy ufóra hasonlít. Tehát mondanom sem kell, hogy eseménydús 6 füzettel van dolgunk, szinte olvastatja magát, engem legalábbis nagyon lekötött, észre sem vettem, és már vége volt.
Ami tetszik a történetben, az az imént felsorolt rakás esemény, amik pörgőssé teszik az egészet, és még el sem mondtam mindent. Egyetlen negatívum ebben a történetben az a koboldcsapat, akik németül beszélnek. Persze ők más bolyóról származó nyelvnek mondják, de én akkor sem értek egy szót sem belőle, mert tényleg semmi német nyelvtudásom nincs, nem tanultam soha, csak Rammstein dalszövegrészleteket tudok fejből, és annyi. De ne aggódjanak a hozzám hasonló némettudással rendelkező olvasók, anélkül is meg lehet érteni a sztorit, szerintem nem mondtak a koboldok semmi életbevágóan fontos dolgot. Agykiszívással foglalkoztak amúgy, gondolom erről is beszéltek, mondom, egy szót nem értettem azokból a bubikból, el sem olvastam őket.
A rajzokról szerintem már írtam az első számnál, de azért elmoondom itt is, hogy ugyanolyan jó a grafikája, szép zöldben pompáznak a dolgok.
Az ilyen képregények elolvasása után kezdek el játszani a gondolattal, hogy milyen lesz ez filmen jövőre. Bár nem ez a történet lesz megfilmesítve, de azért pár szereplő itt is jelen van azok közül, akik a filmben is helyet kaptak, nagyon várom már a filmet, addig szeretnék minél több Zöld Lámpás képregényt olvasni, miután a végére érek a kronológiának, vannak más terveim, amik nagy valószinűséégel megkapják a cikküket itt. Tehát várható lesz a zöldülés a blogon, de nem kell féljetek, nem csak ebben a témában fogok utazni egész jövő nyárig, hanem igyekszek továbbra is mindenkinek a kedvében járni, ebben segít nekem például az a szavazás is, ami most van kitéve, amelyből ki fog derülni augusztus elején, hogy mire van nagyobb igény, bár azért már látszik az eredmény, de még lehetnek meglepetések, pl egy Transformers Fanklub erretévedése, vagyis semmi nincs még veszve. Szavazzatok arra, hogy miről írjak nektek nagyrészt, és én igyekszek megfelelni majd mindenkinek.
Ezt a képregényt pedig megtaláljátok az Allcomicson, akik most épp szünetelnek különböző okok miatt, tehát lehet pótolni a kimaradt füzeteket, nincs kísértés, hogyy azonnal rá kell csapni a friss cuccra, mivel nincs friss cucc. Én mára ennyi voltam, kicsit későn jött ez a frissítés, de ha hiszitek, ha nem, két napja írom ezt a cikket, folyton közbeszólt valami, hogy félbehagyjam. De csak sikerült estére a végére érnem, aminek nagyon örülök. Holnap Benya fog nektek jelentkezni egy jó cikkel, nézzetek majd erre, sziasztok.
A fenti kép pedig innen tölthető azok számára, akiknek tetszik, meg persze azoknak is, akiknek nem.

Hivatalosan is visszatértem az éterbe egy sikeres egyetemi felvételi után, mostmár nekem is elkezdődött a nyári vakáció, úgyhogy ismét a már megszokott tempóban tudom bemutatni nektek a képregényeket. Visszatérésemet az Arkham Reborn című háromrészes történet ismetetésével jelezném nektek.
Most olvastam másodjára ezt a képregényt, ez arról árulkodik, hogy tetszett. A történet nem túl bonyolult, de mégis izgalmas, főleg a második kötettől indulnak be a dolgok, de már az elején is vannak érdekes események. Az Arkham Elmegyógyintézet köztudottan a Batman univerzumhoz tartozik, olyan híres vendégekkel, mint Joker, Rébusz, Méregcsók, Kétarc, Madárijesztő és még sorolhatnám. Számos képregényben szolgál az események helyszinéül az intézet, vegyük példának akár az itt már bemutatott Joker Elmegyógyintézete sorozat füzeteit, bár ott nem az intézetben játszódik a cselekmény, de az ad keretet az egésznek. Az Arkham Rebornban más a helyzet, itt szinte csak ez az egy helyszín van, a történet fontosabb jelenetei mind az intézet falain belül játszódnak. Történik ugyanis, hogy Dr. Arkham felújítja az intézetet, és újra kinyissa annak kapuit. A betegeket szinte teljes mértékben visszahozza az épületbe, és új módszereket is kifejleszt azok kezelésére. Ezen módszerek egyike a beteg fejébe ültetett chip, aminek segítségével befolyásolhatóvá, irányíthatóvá válik az illető. Látszólag tehát minden rendben, az intézet működik, a betegek teljes mértékben ártalmatlanok hála az új módszereknek, minden olajozottan múködik. A látszat viszont általában csal, és itt is erről van szó. Egy idő után ugyanis furcsa dolgok történnek az intézetben, olyan, mintha az épület fellázadt volna a doktor ellen, minden meghibásodik, a betegek veszélybe kerülnek, egyik-másik haldoklik, és a személyzet nem tud velük mit kezdeni.velük. Illetve van egy rejtélyes beteg is, aki egyfolytában egy összetákolt maskarában rohangál, és a Raggedy man című gyerekmondókát énekeli. Nos, neki nyoma vész a káosz következtében. Az kizárt, hogy megszökött, biztos, hogy az épületben van, de akkor hol? És ki áll e mögött a káosz mögött? Batman segít megfékezni a lázadásokat, és fényt derít a titokra is, ami tényleg melepetésszerűen hat, szerintem mindenre számítottatok, csak arra nem, ami valójában történik ebben az intézetben.
A rajzok szerintem nagyon jók, lehet őrült hangulatot teremteni normális rajzokkal is, gondolok itt a Joker's Asylum Jokeres füzetére, ahol borzalmas rajzokkal akarták ugyanezt elérni, nálam sikertelenül. Itt viszont el lett találva a hangulat a jó rajzokkal, és a kifogástalan színvilággal. Ami még külön dicséretet érdemel, az az első két füzet borítója, ez a puzzle megoldás nagyon találó a sztorit figyelembe véve. Tényleg jól rámutat a tartalomra. A harmadik borító átlagos, Batmant látjuk, amint csápol az őrültek között, ilyenből már láttunk rengeteget, az első két füzet borítója azonban nekem nagyon bejön.
A képregényt angolul olvastam el, nézzetek utána Longboxon, és ha nem találjátok meg, akkor szóljatok nekem, beszerzem nektek más oldalról. Ajánlom a képregényt mindenki figyelmébe, aki szereti az ilyen Arkhamos sztorikat. Én például szeretem őket, remélem nem vagyok ezzel egyedül. Felhívom a figyelmetek arra az apróságra, hogy Batman itt nem sokat szerepel, de az a kevés szerep, ami jutott neki, az nagy fontossággal bír, hiszen ő deríti ki, hogy mi is történik az intézetben valójában. Olvassátok el ezt a három füzetet, szerintem megéri. A fenti kép pedig ITT VAN teljes méretben.
Már csak a hét borítóját kell bejelentenem nektek, tehát túlesünk ezen is: Captain America 48.
Ez volt a "nagy" visszatérő cikkem, holnap ismét jelentkezek, sziasztok.

Mai második cikkemben egy különleges képregényt mutatok be nektek, ami nagy jelentőséggel bír minden Superman rajongó számára. Hogy miért? Nos, ezt nem nehéz kitalálni, ebben a füzetben bukkant fel a kékruhás hős először. Bizony, innen indult a DC kiadó egyik legismertebb, legnépszerűbb hősének pályája, amely pálya még mindig nem ért véget, hiszen Supermant nem leht kirobbantani a köztudatból, gondolok itt arra, hogy megkezdték a Smallville című sorozat 10. évadjának forgatását, vagy arra, hogy az új Superman filmet illetően már röpködnek a pletykák. Az új film a tervek szerint 2012 - és a világ :D - végén kerül a mozikba. De ezeken kívül sorra jelennek meg az újabb Superman képregények, tehát még csak véletlenül sem mondhatjuk, hogy már elfelejtette a nép az S-es pizsis fickót.
Pedig ez a képregény, amelyben elsőre feltűnt, 1938-ban jelent meg, ami azért nem tegnap volt. Az első történet természetesen azt a célt szolgálja, hogy megismertesse a képregényrajongókkal ezt az új hőst, és remélhetőleg meg is kedveltesse. Nos, ez mindenképp sikerült, sőt, olyannyira sikeres volt, hogy olvassátok el a fenti bekezdést mégegyszer. Komoly történet itt még nincs, pusztán annyi, hogy Supermant olyan szituációkba helyezik a készítők, hogy megmutathassa minden képességét, például lefut egy autót, felemeli, és egy sziklához vágja, vagy Lois Lane-el a karjaiban repül. Ami nagyon tetszik ezekben az ősrégi képregényekben, az az, hogy úgy hangsúlyozzák ki egy hős emberfeletti képességeit, hogy minden mondatban leírják, hogy milyen képességének köszönhetően miket csinál. Vagyis ilyenekkel van tele a képregény, hogy "Superman fantasztikus erejének köszönhetően megemeli az autót, majd hihetetlen erővel egy sziklához csapja", vagy "Superman fantasztikusan kemény bőrén a golyó egyáltalán nem ejt sebet, sőt meg sem érzi, hogy rálőttek", és ehhez hasonlók.
Tehát itt tényleg annyi van, hogy megalapozzák a hős karakterét, megismerjük a rövid eredetét, de tényleg röviden, kb 2-3 képben, miszerint egy idegen bolygóról származik, szülei egy űrhajóba tették, ami a Földön landolt, és pont. Aztán az jön, hogy Superman már felnőtt, és erejét a jó oldal szolgálatában használja, segít mindenkinek, akinek kell. Amúgy kíváncsi lennék az akkori olvasók első benyomására a hőssel kapcsolatban. Mert mi már ismerjük Supermant, amikor elolvassuk a történetet, nem azt mondjuk, hogy "hú de érdekes ez az új szuperhős, micsoda ötlet, nagyon tetszik", hanem hogy "szóval így kezdődött'. Vajon akkor mit szólhattak hozzá, 1938 nyarán, amikor megjelent? Gondolták volna az alkotók, hogy mekkora népszerűséggel fog bírni a hősük még évtizedek múlva is? Ezekre már nem kapunk választ, hacsak nem szerzünk valahonnan egy DeLoreant, meg egy kis plutóniumot.
A rajzokat szerintem el tudjátok képzelni egy mai képregényhez képest, de ezzel nincs semmi baj, akkor még ilyen rajzok voltak, és ilyen színezés.
Remélem felkeltettem pár valaki érdeklődését, ajánlom a képregényt mindenkinek, aki kíváncsi arra, hogyan kezdődött Superman pályafutása. Eddig ilyen még nem volt, de feltöltöttem a képregényt MediaFire-re, hogy akit érdekel, az máris tudja tölteni, és olvasni. Annyit bocsájtok előre, hogy angolul van, de nem nehéz a nyelvezet, könnyen érthető benne minden. Szóval itt a letöltőlink. Ha valami baj van vele, szóljatok, szoktak kisebb hibák lenni a mediafirenél, igyekszem majd orvosolni, ha lesz ilyen.
Ja, és bővült a linklista jobboldalt, mégpedig egy nagyszerű oldallal. Nem képregényhonosító oldal, de köze van az ilyesmikhez, tehát itt a helyüe. Amit kitettem jobb oldalra egy Fórum Alapú Szerepjáték (rövidítve : .... ), amelynek középpontjában a DC Univerzum hősei állnak. Akinek kedve van egy kicsit kalandozni, valamint ismerkedni is egyúttal, annak ajánlom ezt a játékot, én is játszom már egy ideje, tényleg vagány. Nem is tudom, eddig miért nem tettem ki a linkek közé, de ami késik ugyebár. Holnap ismét jelentkezek nektek valamivel, addig is játszatok DC FRPG-t, vagy olvassatok képregényt. További szép napot, sziasztok.

Genzo:
A mai nap kettős ünnep, ezért két bejegyzés várható ma itt a blogon. Az első ünnep az, hogy Spanyolország tegnap megnyerte a foci VB-t, a másik pedig, hogy Tapion Sama oldala egy éves lett. Az első bejegyzést benya követte el nektek, a nagysikerű Titkos Hatos című képregény következő számának bemutatásával. Az első számról írt cikk majdnem minden rekordot megdöntött az oldalon, olvasottsága már meghaladja a 100-at, ki tudja, talán meg fogja előzni a Zöld Lámpást is,ami jelenleg elég magasan első. Ezen kívül a legtöbb komment is a Titkos Hatos 1.-hez érkezett eddig, ígyhát épp itt az ideje folytatni a sikersztorinkat.
Benya:
Körülbelül 1 hónapja mutattam be a Titkos Hatos v2 sorozat nyitó számát, most a 2. részen a sor. Folytatódik a Pusztítás hat foka című történet, amely ezúttal Az első vágás a legmélyebb névre hallgat. Ez a füzet 2006 augusztusában jelent meg külföldön, 1 hónappal az első rész után. Amúgy a mini mind a 6 része tartotta a havi megjelenést, egy kivétellel, amikor egyszer valamiért 2 hónapot kellett várni a következő részre.
A borító ismét nagyon tetszetősre sikeredett, amit Karl Kerschl követett el. Az alkotógárda változatlanul maradt ugyanaz, az izgalmas, fordulatos történetért Gail Simone, míg a stílusos, dinamikus rajzokért Brad Walker a felelős. Ebben a füzetben a legjobb hangulata azoknak a részeknek van, amik egy sötét szobában játszódnak a Titkok Házában, Scandal-lal és Pistolerával a főszerepben. A képi világ itt a legüdítőbb, a rajzolónak jól is áll ez a stílus. Ezeknél a részeknél a színek is nagyban közrejátszanak, úgyhogy említsük meg Paul Mounts-ot is, a színezőt. A csapathoz híven, most is van jópár akciójelenet, amik dinamikusak és valósághűek. Utóbbit úgy értem, hogy bizony van kifröccsenő vér is a küzdelmekben, nem úgy mint sok képregényben, ahol "nem látszik". Mivel itt ugye a csapat nem szuperhősökből áll, így szerencsére ez megengedhető. Ezért is szerethető ez a sorozat, mert jobban megismerjük a másik oldal motivációit, gondolatait, érveit, amik sokszor nem alaptalanok. És bár ez a csapat még viszonylag friss, de már összeszokottan viselkednek a küldetéseken és a harcokban egyaránt, amikor tudják, segítik egymást.
Az előző rész ugye úgy ért véget, hogy Catman elment egy bűnözőhöz, az Őrült Kalaposhoz, hogy meghívja a csapatba. Ebben a részben el is fogadja a meghívást. A csapatban mostantól ő tölti be a komédiás szerepét, most is elsüt pár poént, amivel az író próbálja kicsit oldani a feszültséget. De itt nem Joker-féle viccekre kell számítani, csak egy-két humoros(?) megjegyzésre, kérdésre.
A cselekmény most is több szálon fut, Catman kivételével mindenkit megtámadtak, és karakterről-karakterre ugrálunk a helyszíneken, láthatjuk, hogy szó szerint hogy vágják ki magukat a kutyaszorítóból "hőseink". Az egyik támadót sikerül is elfogniuk, egy Pistolera nevű nőt (a borítón ő van középpontban), akit Scandal ki is vallat, és megtudják ki intézte ellenük a támadásokat. De az a valaki nem ismeretlen a Titkos Hatos számára, sőt, és Catman-hez bizonyos kötelékek is fűzik. Aki olvasta a Gonosztevők Egyesüljetek! minit, az tudja kiről beszélek, de aki nem, az majd megtudja. Viszont az előbb említett mini elolvasása mindenképpen ajánlott ezelőtt a mini előtt. Olvasáshoz irány az Allcomics, míg a felvezető miniért a Newgen.
Genzo:
Szándékosan nem írtam erről a képregényről, amikor kikerült az Allcomicsra, mert tudtam, hogy Benya fog róla ejteni egy cikket, hiszen nagyon örült az előző rész sikerének. Nézzük, ez még az elsőnél is nagyobb siker lesz?
Este még jelentkezek egy frisssítéssel, Tapion Sama oldalának első születésnapjának alkalmából, addig is olvassatok Titkos Hatost az Allcomicson.
A hét borítója pedig a Vengeance of the Moon Knight 10. számáé, szerintem nagyon ütős lett.

Gondolkoztatok már azon, hogy milyen lenne egy szuperhősképregény jófiú(k) nélkül? Nos, ha igen, akkor itt a válasz: ilyen lenne, mint a Salvation Run. Ez egy 7 részes mini első része, amely egy nagyon érdekes alapötletet mutat be nekünk.
A világnak elege lett a gonoszokból, akik a DC Univerzumot igyekeznek folyton elpusztítani és a dicső szuperhősöknek folyton próbálnak keresztbe tenni. Mi lehet a megoldás? Talán az is lehetne, hogy összeszedni két csapatba a jókat és a rosszakat, de mindet, aztán egymásnak ereszteni őket. Egy ilyen hatalmas csata se lenne rossz, viszont ez azért nem jó ötlet, mert úgyis döntetlen lenne, hiszen ha legyőznék az összes gonoszt, akkor normálisan azután nem jelenhetnének meg egy képregényben sem. Az alkotóknak viszont sokkal jobb ötletük volt: összeszedni az összes rosszfiút, és átteleportálni őket egy másik bolygóra, ahol elméletileg egyedül vannak, és ott azt csinálnak amit akarnak, magukra vannak utalva. Ez azonban nem is olyan könnyű, hiszen nincsenek egyedül antihőseink ebben az elhagyatottnak tűnő bolygón, így sokszor az életükért küzdenek. Hogy idézzek a füzetből:
"Welcome to hell world, boys and girls. The bad news is it's a deadly place. But the good news is no one's likely to have to stay long."
Amúgy a főgonoszok között ott van Joker, Lex Luthor, Gyilkos Krok, és még sokan mások, akiket én nemigazán ismerek, de tényleg rengetegen vannak, higyjétek el nekem.
Ez az alapötlet nekem nagyon tetszik, és kíváncsi vagyok a folytatásban mik fognak történni. A rajzok nekem nagyon bejönnek, és a hangulat is rendben van. Érdekes egy olyan történet, amiben csak gonoszok vannak, és rajtuk kívül csak a bolygón levő lények tartózkodnak ott, akik ellen kell küzdeniük a főgonoszainknak.
Remélem felkeltettem az érdeklődésetek a képregény iránt. Ha még nem mondtam volna, angolul olvastam, akit érdekel, nézzen utána a LongBoxon, lehet fent van ott is, én máshonnan szedtem. Ha viszont valakinek kell, és nem találja, szóljon, mert elküldöm neki. Tudok valakit, aki már nagyon várta a mai frissítést, remélem nem okoztam neki sem, és másnak sem csalódást, hiszen egy nagyon jól induló sztorit mutattam be Nektek. Ezzel kicsit teljesítettem a nép akaratát, hiszen a szavazás részeredménye szerint a Marvel/DC hősök vannak az érdeklődés középpontjában. Szavazzatok továbbra is, lássam mi érdekel titeket inkább. További szép estét, sziasztok.

Történnek kisebb-nagyobb kihagyások az oldalon, de ezek hamarosan meg fognak szűnni, és most három nagyobb cikket tervezek, mint egyfajta visszatérés, vagy érettségi utáni korszak kezdetét megnyitó írás, lévén, hogy azon már túlestem, már csak az eredményeket várom. Az, hogy melyik három nagyobb történetet mutatom be nektek, egyelőre legyen meglepetés, majd észre fogjátok venni, ha kikerül.
De addig jönnek az ilyen rövidebb történetek, azért ezek is többek a semminél. A mai választásom az Action Comics 844. számára esett. Mielőtt valaki azt gondolná, hogy nagyon belecsaptam a lecsóba, hogy egyből a 844-el kezdem, megnyugtatok mindenkit: ez egy ötrészes történet első része. A főszerepben Superman látható, ahogy ez a borítóból is látszik, a címből már nem annyira jön le. Azért olvasok most Supermant főleg, mert nagyon nekiestem a Smallville sorozatnak, egyszerűen imádom, egyelőre a második évad elején tartok, és képregények terén is ebbe az irányba terjed mostanában az érdeklődésem.
Akkor pár szót erről a történetről. Superman/Clark Kent mindennapi életét éli, a Daily Planetnél dolgozik. Épp a főnökével beszélget, amikor valami veszély bekövetkeztét érzi. Ez a veszély pedig az égből érkezik. Valami nagy sebességgel tart a Föld felé. Olyan, mint egy meteor, de mégsem az. Superman odasiet, és ismét megmenti a világot, a történetünk azonban nem itt ér véget, hanem épp ellenkezőleg, most kezdődik. Ugyanis ami majdnem a Földbe csapódott, egy űrhajó, olyan mint a Clarké volt. És ráadásul nem is üres természetesen, hanem van utasa is, egy kisfiú. Superman kideríti, hogy a fiú a Kripton bolygóról származik, mivel kriptoniul beszél. Nem tudja a nevét, nem tudja azt sem, honnan származik, csak azt tudja, hogy nem közénk, mindennapi emberek közé tartozik. Supermanben felmerül annak a gondolata, hogy talán van még élet a bolygóján, vagyis vannak még akik életben maradtak a Kriptonon. Szárnyai alá veszi a fiút, nem engedi, hogy világszenzáció legyen belőle, félti ettől a gyereket. El akarja vinni a legbiztonságosabb helyre amit ismer, és ezt kitaláljátok szerintem, melyik. Hagyok időt......Aki a Kent farmra gondolt, annak pacsi. Igen, oda viszi a fiút, ahol ő nevelkedett, ennek biztos lesz jelentősége a későbbiekben. És itt ér véget az első rész, a többi már a folytatásokból derül ki.
Ez egy ötrészes történet, amiből már kettőt megtaláltok az Allcomicson, ami nem mellesleg most ünnepli második születésnapját. Mármint az Allcomics, nem a képregény. Talán ezen cikk hatására kedvet kapnak a készítők, és befejezik a történetet, de amíg ezen melóznak, addig még van egy rész fent ebből a remek történetből. Nekem nagyon megtetszett ez a képregény, őszintén remélem, hogy elkészül a többi része is. Mind a rajzok, mind a történet szuper, vagy inkább Super.
És ha már mondtam, hogy az Allcomics születésnapját ünnepeli, elmondom, hogy ennek alkalmából hatalmas képregényözönt zúditanak az olvasótábor nyakába, érdemes tehát ezen a héten arranézni, és természetesen utána is.
Más bejelentenivalóim következnek: A NewGen képregényes oldalon, ahonnan már pár képregényt mutattunk be benyával főleg, kikerült a blogom linkje a linkek közé. Ezúton köszönöm meg nekik, illetve azzal, hogy továbbra is várhatók Genes képregényekről írások itt.
És az utolsó dolog az lenne, hogy megújult Sámson Doki oldala. Teljesen új helyre költözött, ez egy új külsőt is eredményezett, ami sokkal szebb, mint az előző. A képregények is kikerültek, szóval oda is lehet menni olvasni, a linket megtaláljátok a szokott helyen, kicseréltem az újra.
Vissza a képregényhez, remélem felkeltettem pár érdeklődést. És még arra hjvom fel az olvasótáborom figyelmét, hogy aki még nem szavazott, az tegye meg, hétfő este zárom le a szavazást, az aznapi cikk végén közlöm hivatalosan az eredményt. Ennyit akartam mára, további kellemes hétvégét, sziasztok.
Genzo:
Ma ismét benya örvendeztet meg titeket egy képregénnyel, melynek főhősével még nemigazán találkozhattatok itt a blogon, és ha benya nem ír róla most, akkor még lehet egy ideig nem is találkoztatok volna vele itt, mivel nem olvastam még képregényt vele, és igazán a terveim között sem szerepelt. De ezért jók a vendégírók, mert olyanokat mutatnak be, amikről én nem a közeljövőben írtam volna, így szélesebb rajongótáborokat lehet megörvendeztetni. Benya tehát elhozta nektek a blog első Wonder Woman kritikáját, olvassátok el.
Benya:
A Wonder Woman v2 utolsó száma, a #226, a Végtelen Válság ideje alatt jelent meg 2006 áprilisban. A Válság vége után két hónappal, augusztusban kezdődött el a v3-as sorozat, és a nyitó sztori egy Egy Évvel Később történet volt. Ez a Kicsoda Wonder Woman? címet viseli, és a sorozat 4. számáig tartott, és a Wonder Woman v3 Évkönyvben fejeződött be.
A Végtelen Válság előtt nem sokkal, az akkori Wonder Woman, vagyis Diana nem talált más megoldást arra, hogy megállítsa Maxwell Lord-ot, az OMAC Projekt vezetőjét, mint hogy megöli. Ha nem tette volna meg, akkor a Max irányítása alatt lévő Superman tette volna meg vele, szóval nem nagyon volt más választása. Ez a gyilkosság a Végtelen Válság kirobbanásához is alapul szolgált egyben, ugyanis az emberek a tévékben és az utcán óriáskivetítőkön nézhették végig a jelenetet, hála az egyik OMAC-nak.
Miután véget ért a Válság, Diana úgy döntött, hogy felhagy a szuperhősködéssel. Utódjának pedig hugát, Donna Troy-t nevezte ki. Történetünk elején az új Wonder Woman épp Diana régi ellenségeivel küzd meg, akik azt követelik, hogy árulják el hol van az igazi Wonder Woman. Mivel ezt senki sem tudja, még Donna sem, így az akció kissé balul sül el, és a gonosztevők elrabolják őt. A Metahumán Ügyek Hivatalának megbízásából Nemezis és egy új ügynök, Diana Prince indul a régi és az új Wonder Woman keresésére.
Így veszi kezdetét ez az 5 részes történet, amiben többek között a címben szereplő kérdésre is választ kapunk, ám nem azt, amire számítanánk. A sztoriban felbukkan sok-sok ismerős és kevésbé ismert karakter is, általában a nagyobb szerepet kapók az utolsó oldalon, egy egész oldalas képen. A DC Univerzum hősei pedig az Évkönyvben teszik tiszteletüket, de már előtte is felbukkannak néhányan.
Az izgalmas, fordulatos és élvezhető történet írója Allan Heinberg, aki elég jól indítja ezzel a sztorival ezt a sorozatot. A kiváló történethez csodaszép rajzokat kapunk, melyeket Terry Dodson követett el, és a felesége, Rachel Dodson húzta ki. Aki kedvet kapott ennek a történetnek az elolvasásához, az megtalálja teljes egészében a NewGen-en.
Genzo:
Köszönöm benyának a cikket, tapasztalt cikkíró lévén mindent elmondott, amit lezárásképp érdemes, például, hogy a NewGenen találjátok meg a képregényt. A képet amit összedobtam a cikk mellé, ismét le tudjátok menteni egy kattintással. Nem maradt más hátra, mint hogy szép napot és jó olvasgatást kíványjak, sziasztok.

A mai frissítésem ismét a Joker's Asylum sorozatának egyik történetét mutatja be. A múltkor megtudtuk, hogy nem szabad Pingvint kinevetni, azelőtt pedig maga Joker mutatta meg, hogy kell feszültséget vinni egy unalmas televíziós vetélkedőbe. Ezek után egy rendhagyó biológia óra következik, Méregcsók vezet be minket a környezetvédelembe, megtudjuk tőle, hogyan lehet hatásosan óvni a természetet, aztán, hogy ez a módszer nem épp békés, az más tészta.
A történet a már megszokott módon kezdődik. Joker épp a virágoskertjét ápolja, húsevő növényeinek szépségén ámuldozik, és eszébe jut Méregcsók egyik története, amit szépen el is mesél nekünk. Méregcsók egy cég vezetőin akar bosszút állni, mivel az a cég lerombolta a természet egyik kis szeletét, hogy építkezésbe kezdjen azon a területen. Hősnőnk tehát kezébe veszi az ügyet, sorra látogatja meg az áldozatokat, különböző formában. Ezt a dolgot azonban a sötét lovag sem tűri szótlanul, nyomozásba kezd Méregcsók után. A szálak aztán összeérnek, Joker pedig elmondja a tanulságot a történet végén, ahogy az egy jó mesélőtől elvárható.
A történetbe bele lett szőve Méregcsók eredete is nagyon ötletesen, egy viszzaemlékezés formájában. Itt tudjuk meg, hogy egy fiatal lány bár asszisztensnek jelentkezett egy professzor mellé, hogy segítsen a kísérletezésben, tulajdonképpen a kísérleti patkány szerepét töltötte be. Ő maga sem tudja, milyen szert adott be neki a professzor, de azt tudja, hogy egy életre megváltozott tőle, úgymond eggyé vált a természettel.
Őszintén szólva ez a sorozat nagyon belopta magát a szívembe, egyszerű, rövid, és szórakozató történeteiivel, melyek között csak egy kapcsolat van: mindegyik az Arkham Elmegyógyintézet egyik lakóját mutatja be Joker előadásában.
Ezt a képregényt is az Allcomicson találjátok meg, és minden bizonnyal a folytatás is oda érkezik. Ezen történet végén szerepel, hogy kiről fog szólni a következő rész, de ezt nem árulom el nektek. Valamint aki követi a friss képregénymegjelenéseket, az tudja, hogy a héten két újabb része jelent meg a sorozatnak, szintén nem mondom el kikkel a főszerepben. Tehát van munkájuk az Allcos srácoknak, de megéri ezzel a sorozattal foglalkozniuk, hiszen remek egyrészes történeteket foglal magába.
Remélem felkeltettem az érdeklődéstek a képregény iránt, mint azt már mondtam, az Allcomicson megtaláljátok. Vigyázzatok magatokra, ne nagyon lépjetek a fűre, és ne tépjétek le a virágokat, mert bekopogtat hozzátok is egy elbűvolő zöld nőszemély egy baltával a kezében.

Ma egy olyan képregényt szeretnék nektek bemutatni, ami egy nem mindennapi csapatról szól. A csapat tagjairól (leszámítva Impulzust) már hallottam korábban, azonban ez az első Ifjak Ligája képregény, amit olvastam. Nem rég olvastam el, kb 5 perce. És, hogy miért épp most olvastam el ezt a képregényt? Őszintén, nem tudom eddig miért kerülte el a figyelmemet, viszont ma a NewGenre kikerült egy rakás képregény, ami tekinthető "szezonzárásnak" is, ugyanis az oldal tagjai nyári szünet előtt állnak, vagyis nyáron nem lesz ott frissítés, de a régi cuccok ottmaradnak természetesen. Ennek a mai képregénypacknak az egyik kicsiny darabkája az Ifjak Ligája 1. száma. A képregénypack minden egyes darabját dr samsonnak lehet és kell megköszönni, valamint segítőinek, akik beszáltak a munkába egy-egy borítóval, vagy lektorálással. Ezek amúgy nem új honosításai a dokinak, már régen el lehetett őket olvasni a HálóZsákon, de samson doki onnan kiszált, és most a NewGenen folytatja további munkáit, illetve saját oldalán. De miért nem szóltok, hogy baromira elkalandoztam? Lássuk miről is van itt szó.
Szóval, az Ifjak Ligája három tagot számlál: Superboyt, Robint és Impulzust. Három fiatal srác, akik amilyen ifjak, olyan elszántak. A képregény elején a rémálmukba nyerünk egy kis betekintést, ami a képregény egyik legszórakoztatóbb része, jókat lehet azon a részen nevetni. Aztán megtudjuk, hogy a csapat minennapjai elég unalmasan telnek, egy kis akcióra lenne szükségük. Valami hihetetlen véletlen folytán épp egy ásatás zajlik a környéken, amely során egy keréknek látszó dolgot találnak az ott dolgozó emberek. Az egyikőjük megérinti a kereket, és valami hihetetlen dolog történik. Értesítik a hatóságokat, konkrétan mindet, és a tömeg is odagyűlik bámészkodni, aztán a sajtósokról ne is beszéljünk. Ifjú hőseink is tudomást szereznek az ásatásról, és fel is csillan a szemük, végre egy kis izgalom, egy kis akció van kilátásban. Oda is érnek hamar a helyszínre, ahol kiderül, mi történt a nővel aki megérintette a kereket. Superboy a képességeinek köszönhetően (amivel szeret arcoskodni amúgy) kihúzza a kereket a sziklából, és kiderül, hogy egy jármű van a végén, amivel aztán el is száguldanak az újabb kalandok felé. Itt ér véget a történet. Úgy gondoltam, elmesélem ezt a sztorit szinte teljesen, mivel semmi komoly fordulat nincs benne, nincs olyan dolog, amit ha leírok, az rontja majd az élményt olvasás közben. Egyedül azt nem árultam el, hogy mi lesz a nővel, az maradjon mégiscsak meglepetés, legyen miért elolvassátok, ezt az egy dolgot nem lövöm le.
A képregény amúgy nagyon szórakoztató végig, hiszen ezek a fiatal hősök nagy dumával rendelkeznek, konkrétan semmit nem vesznek komolyan, főleg Impulzus nem. A rajzokkal sincs semmi bajom, szépre sikerültek.
Ezen a részen kívül még a 31. szám került ki ma a NewGenre, a szünet után azonban folytatódni fog a sorozat, a doki rajta lesz az ügyön a nyáron.
Remélem felkeltettem az érdeklődésetek a képregény iránt, mindenképp ajánlom azoknak, akik egy kis kikapcsolódásra vágynak. Most tőlem ilyen rövid sztorik kritikája telik, de ne aggódjatok, érettségi után érkezik a kárpótlás három nagyobb történet bemutatásával, és persze továbbra is jönnek majd a rövidebb sztorik is, valamint benya és Amondin is rákeményít. Tudom, miket terveznek bemutatni a fiúk, higyjétek el, megéri majd erre nézni. Én viszont ennyi voltam mára, sziasztok, szép estét.

Nem is olyan rég mutattam be a Joker Elmegyógyintézete sorozat első darabját, ahol maga Joker volt a középpontban. Ha nem emlékeztek rá, akkor kattanás. Most itt a második történet bemutatása, ahol Pingvin kapta a főszerepet.
Honnan is ismerhetjük Pingvint? Felbukkant az 1992-es Batman visszatér című filmben, Danny DeVito keltette életre, aki tökéletes választás volt a szerepre, nézzétek csak meg. Ezen kívül számos Batman rajzfilmben és képregényben tűnt már fel, szerves része a Batman Univerzumnak. Ebben a történetben megtudjuk, hogy nem szabad kinevetni Pingvint, mert akkor csúnyán végződhetnek a dolgok.
Most is Joker kezdi a történetmesélést, az intézetben üldögélve. Mint azt már mondottam volt, ez az ötlet nagyon tetszik ennél a sorozatnál. Miután Joker felvezette a történetet, Pingvin gyerekkorába nyerünk betekintést, amikoris egy pár széplány a suliból kineveti, kigúnyolja őt. Akkor még nem tudják, hogy ezt nem lett volna szabad. Pingvin aztán megismerkedik egy nővel, itt már felnőttkorban van. Nagyon jól megvannak, szeretik egymást, de egyszer valami nagyon beleszól a boldogságukba. Aztán, hogy miképp zárul a történet, majd elolvassátok a képregényben.
Ami a rajzokat illeti, ezek már tetszenek, nem olyan elvontak és csúnyák, mint a Jokeresnél. Jó, megértettem, hogy a hangulathoz ez passzolt, de nekem mint rajzok egyáltalán nem tetszettek. Itt viszont már más a helyzet, nagyon szép rajzokat kapunk a szemünkbe.
Ezek a történetek eddig amilyen rövidek, olyan jók voltak. Tényleg, egy füzetben is el lehet mesélni egy nagyon jól kitalált történetet. Ajánlom mindenknek elolvasásra mind a kettőt, megtaláljátok őket az Allcomicson. Ami a folytatást illeti, úgy néz ki hamarosan érkezik. Amint meglesz, fogok róla írni. De az is lehet, hogy angolul elolvasom őket, aztán majd ha esz magyarul, akkor is. De ez még a jövő zenéje, addig is további szép napot és jó olvasgatást nektek. Sziasztok.

Genzo:
Ahogy azt megígértem, itt kárpótlás a kétnapi szünetért, pontosabban annak a második része, a mai második frissítés, amit Benya hozott el nekünk. A HálóZsákon futó egyik kedvenc képregényemről írt, a Prédikátorról. Ime:
Benya11:
A Kingpin kiadó Magyarországon 2006. októberében adta ki az első Vertigo antológiát, amiből összesen 4 kötet jelent meg. Ezekben a kiadványokban három különböző képregény található meg: Y, az utolsó férfi, Constantine és a Prédikátor. Ezek a képregények abban hasonlítanak egymásra, hogy eredetileg külföldön mindegyiket a DC-hez tartozó Vertigo kiadó jelentette meg. Ezt a szekciót azért hozták létre, hogy megkülönböztessék a képregényeiket a többi közkedveltebb, populárisabb DC képregénytől. Témájukat tekintve felnőtteknek szólnak, az erőszakot valósághűbben ábrázolják és gyakran tartalmaz csúnya beszédet is.
A Vertigo antológiákban a Prédikátor (Preacher) sorozat 8-12. számig tartó története jelent meg, amiből megismerhettük Jesse Custer gyerekkorát, és azt, hogy miért lett belőle prédikátor. A Kingpin kiadó úgy tervezte, hogy ezután a sztori után külön kötetben jelenteti majd meg magyarul az első történetet, azaz az 1-7. számokat. Ám ez sajnos nem valósult meg, így újra elkezdték honosítani ezt a sorozatot.
Az első, dupla oldalszámú füzet úgy indul, hogy Jesse ex-csajával, Tulip-al, és egy elég különös figurával, Cassidy-vel egy bárban ülve arról beszélgetnek, hogy Jesse ott, vagyis Texas-ban akarja megtalálni Istent. Hogy ezt képletesen, vagy szó szerint érti, azt mindenki döntse el majd maga. Viszont van néhány dolog, amit hármuknak tisztázniuk kell egymás között. Az első, hogy ők lényegében hogyan is futottak össze? Erre a kérdésre választ kapunk ebben a számban, méghozzá visszaemlékezésekben és párbeszédekben. Kiderül az is, hogy mi vagy ki is az a Genezis és a Gyilkosok Szentje, és kik a felelősek azért, hogy utóbbi kettő szabadlábon van.
A sorozat írója mind a 66 részen át Garth Ennis, aki a sajátos írásmódjával, társadalomkritikájával, szókimondásával és ötleteivel teszi teljessé Jesse Custer-t, és az egész képregényt sok-sok érdekes karakterrel együtt. Ezenkívül gyakran megmutatkozik a képregényben az író fekete humora, akár a párbeszédekben, akár a történéseket, akciót, erőszakot tekintve. Ha az olvasó ezeket mérlegeli magában, és tudja, hogy nem kell ezekből mindent komolyan venni, akkor igen szórakoztató olvasmány elé nézhet. A rajzoló Steve Dillon, aki szintén a sorozat végéig marad, kivéve néhány különkiadást. Az ő rajzai tökéletesen passzolnak ehhez a képregényhez, Ennis írásához elég jó képeket adnak.
Aki el szeretné olvasni ezt a képregényt, a HálóZsákon teheti meg. A fentebb is ecsetelt dolgok miatt pedig csak 18 éven felülieknek ajánlott.
Genzo:
Köszönet benyának a cikkért, remélem kapok még tőle hasonlókat, illetve másoktól is várom továbbra is. Örülök, hogy vannak lelkes jelentkezők, akik írogatnak ide, mert legalább amikor nincs időm, ők "beugranak" helyettem, és máskor is jól jönnek a cikkek akárkitől, minél több képregényről van cikk, annál jobb. És látom a szavazórendszert is használjátok, eddig pozitív visszajelzéseket tükröznek az eredmények. Ennek nagyon örülök, továbbra is érvényes a szavazás, használjátok ki. További szép napot sziasztok.

Végre odajutottam, hogy frissítsem az oldalt. A mai cikkem azoknak szól, akik már hiányolták a denevérembert a blogról. Mondjuk az igazsághoz hozzátartozik az is, hogy itt nem Batman áll a középpontban, hanem Joker. De nem kell aggódni, a sötét lovag is felbukkan ebben a képregényben is.
A Joker's Asylum (magyarul Joker Elmegyógyintézete) olyan egyrészes történeteket tartalmaz, melyek a Batman Univerzum egyik gonosztevőjét helyezik a középpontba. Az első füzet a címszereplőről, Jokerről szól, ez kerül bemutatásra most. A második számban Pingvin a főszereplő, a harmadik pedig ezen a héten jelent meg, és Riddler (Rébusz) kerül a történet középpontjába.
De ne rohanjunk annyira előre, lássuk, miről szól az első füzet. Az elején Jokert látjuk üldögélni az elmegyógyintézetben (Arkham Asylum), itt mint narrátor jelenik meg. Bevezeti szépen a történetet, amit olvashatunk ebben a füzetben. Ha jól sejtem, a többi füzet is egy ilyen narrációval fog kezdődni, én mindenesetre remélem, hogy így lesz, mert jó ötletnek tartom.
A történet pedig nem valami bonyolult, de mégis szórakoztató. Joker egy tévés kvízvetélkedőt szemel ki magának, mint játszóteret, és egy kis terrort visz a vetélkedőbe. A játékban résztvevők Joker nehéz kérdéseire kell válaszoljanak a játék keretein és szabályain belül, de a tét már nem az eredetileg megígért Chevrolet, hanem az életük. Máris nagyobb feszültség uralkodik a stúdióban, a nézőknek iszont tetszik, barbárok az amerikaiak, és erre lesz is utalás a képregényben.
A történetről ennyit mondanék, ennél több már élményt rontana, ez csak az alapszitu felvázolása volt, de sejthetiek, hogy nem sok dolog maradt ki, konkrétan a legvégét hagytam ki a mesélésből.
Ami egy elég nag minuszpont a képregénynél, az a grafika. Szerintem a rajzok valami iszonyat rondák, van pár jobban eltalált képkocka, de összességében ótvar. Persze ez lehet az őrület, az őrültség jelképe, hogy Joker elmeállapota egyenesen arányos a rajzolóéval, de szerintem hasonló, vagy pont ilyen hangulatot lehetett volna teremteni szebb rajzokkal is. De nem baj, megéri szemet hunyni a rajzok felett, mert a történet szerintem nagyon jó.
Remélem felkeltettem az érdeklődésetek a képregény iránt, ajánlom, hogy olvassátok el. Az első két füzet megtalálható az Allcomicson (ez és a Pingvines), de szerintem a Rébuszos is honosítva lesz előbb-utóbb, csak még nagyon friss a cucc.
És még egy újítás: Kikerült a blogra egy szavazás, lehet már kiszúrtátok, a hét borítója felett van. Most ezt szeretném megtudni, kinek mennyire tetszik az oldal, legyetek szívesek szavazni, két kattintás az egész. Kb egy hónapig lesz ez a szavazás témája, aztán teszek másikat. Mivel azt látom, hogy a látogatottságom elég jó, gondoltam megérett az idő egy szavazásra. További szép estét, szavazzatok, és látogassátok az oldalt minél többen, sziasztok.
UPDATE: Zajrus felhívta a figyelmemet, hogy csúnyán benéztem. Szóval, nem csak három füzet van, hanem több is. Elnézést kérek, ezt most elnéztem. Azt, hogy még kik kaptak külön történetet, egyelőre maradjon meglepetés.

Tegnap nagyon el voltam havazva, nem volt időm frissíteni, de most itt a kárpótlás, egy nem is akármilyen képregény bemutatásának formájában.
A HálóZsák legnagyobb projektjeinek egyike a Kingdom Come című epikus képregény. Ahogy az a fenti képen látszik, a régi ismerősökszinte a teljes számban jelen vannak ebben a történetben, hogy az még monumentálisabb, még nagyratörőbb legyen.
Mielőtt azonban rátérnék a képregényre, elmondom, hogy benya11 múltkori cikke a Titkos Hatosról jelenleg a második legolvasottabb cikk itt a blogon. Az első helyen azóta is a Zöld Lámpás v4 01 áll, azzal nagyon beletrafáltam ezek szerint, 120 jelenleg az olvasottsága. Talán már az is egyfajta reklám lehet, hogy valaki látja mi a legolvasottabb cikk, és már csak azért is megnézi ő is, hogy mire kattantak rá 120-an. A Titkos Hatos jelenleg 72-nél van, ki tudja, lehet sikerül lenyomnia a Zöld Lámpást a trónról. Jobb oldalt látható a Top5 legolvasottabb cikk, nyomon lehet követni az eseményeket. Ami viszont tuti, hogy ennél már csak nagyobb olvasottsága lehet benya cikkjének, úgy látszik, feltette a lécet ő is, nagy tömegeket mozgatott meg. Ennek én nagyon örülök, szeretném, ha minél többen tévednének erre, és estleg egy kommenttel tudatnák, hogy itt jártak. De elkalandoztam, közbe van itt miről írjak, nézzük ezt a királyságot, ami eljövendő.
Először arra szeretném felhívni mindenki figyelmét, hogy ez nem egy rövid olvasmány. Az oldalszám meghaladja a 200-at is, és nem épp egy könnyed olvasnivaló, tehát időt, türelmet, és figyelmet kell áldozni rá, de higyjétek el nekem, megéri.
A történet egy alternatív világban játszódik, ahol a szuperhősök visszavonultak, ki milyen módon. A világot azonban veszély fenyegeti, és hőseink kénytelenek felvenni a harcot a fenyegetésekkel. Azt még nem mondtam, hogy a hősök (Superman, Batman, Zöld Lámpás, Wonder Woman stb) megöregedtek, őszülnek, elszált felettük is az idő. A képregény amúgy egy öreg ember halála előtti pár órával kezdődik. Ezt az öregúrt egy pap gondozza, olvas fel neki a Bibliából, hasonlók. Az öregember látomásokról mesél, arról, hogy közeledik a Végítélet. Ha már szóba hoztam a Bibliát, elmondom, hogy minden fejezet (ja igen, öt fejezetből áll) egy bibliai idézettel kezdődik, ami kapcsolódik a szóban forgó fejezet történéseivel. Az idézetek a Jelenések Könyvéből valók, amely könyv köztudottan a világvégét írja le aprólékosan. Meg kell hagyni, a jól elhelyezett Bibliai idézetek baromi ütősek tudnak lenni egy képregényben, itt is nagyon jól megteremtik a hangulatot.
A rajzokról még nem mondtam semmit. Szóval, elég egyediek, különlegesek. Olyan minden egyes képkocka, mintha egy festmény lenne, talán ez is rá akar tenni a monumentalitásra egy lapáttal. Mondjuk nálam a rajzok egy kicsi minuszat jelentenek, nem jön be a festménystílus a képregényeknél általában, de ez az én saját ízlésficamom, másoknak lehet pont ez jön be.
Szerintem nem vagyok egyedül azzal-és most azokhoz szólok,akik már olvasták, bár az eddig írtakból is látszik valamennyire-, hogy a képregény olvasása közben sokszor eszembe jutott a Watchmen. Szerintem sokat inspirálódtak a készítők Alan Moore zseniális képregényéből. Sorolok pár hasonlóságot:alternatív világ, visszavonult szuperhősök, végítélet, minden fejezethez egy idézet, ami a történethez kötődik, stb. Sőt, egyszer említést is tesznek a Percrekészekre, ami a Watchmenben szuperhősök csapatának neve.
A magyar fordítás is megér egy misét, hogy maradjunk a Bibliánál. Szerintem valami hihetetlenül jóra sikerült, bár nem olvastam angolul, de a magyar változat is nagyon élvezhető volt.
A történetet szándékosan nem vázolom fel jobban, mivel szerintem eléggé komplex, aztán csak belekavarodnék, vagy netán spoilerek is lennének, ami egy ilyen magasröptű cuccnál nem előnyös.
Ajánlom mindenkinek, aki úgy érzi van ideje és türelme elolvasni. Persze lehet fejezetenként is, napokig olvasni, annak sincs semmi akadálya, csak annyi, hogy akkor nem áll össze olyan jól a sztori, mintha egybe olvasná ez ember. Ez volt a mai frissítésem, remélem felkeltette az érdeklődéseteket. További kellemes hétvégét, sziasztok.

Genzo:
Nagyon nagy öröm számomra, hogy vannak lelkes cikkírók, akik a felhívásomra jelentkeznek. Ilyen benya11 is, aki most a második kritikáját tárja a szemetek elé. Szerintem jó kis cikk, és a képregény amiről írt, szintén nem rossz, én is csak ajánlani tudom. De akkor a szó benya11-é.
Benya11:
Ismét DC képregénnyel jelentkezem, ami ezúttal is egy csapat képregény, csak éppen nem szuperhősökből, hanem bűnözőkből áll. Ez a Titkos Hatos (Secret Six) v2 #1, egy 6 részes mini első része. Azért volume 2, mert még 1968-ban indult egy minisorozat ugyanezzel a névvel, de ott teljesen más karakterek szerepeltek, csak így egységes a füzetek számozása.
Ám még mielőtt részletesebben is rátérnénk erre a képregényre, fontos megemlíteni a Gonosztevők Egyesüljetek! című minit, amiben a Titkos Hatos megalakult, ott kovácsolódtak össze igazi csapattá, elég sok dolgot éltek át együtt. A csapat szembefordult a szinte az összes híresebb bűnözőből álló Szövetséggel, akik élén egy másik, alternatív világból jött Lex Luthor állt. Az igazi, e világbeli Lex Luthor úgy tudta vele felvenni a harcot, hogy Dalosmadár álnéven összehozta a Titkos Hatost, persze nem puszira, megfenyegette a tagokat, hogy megöli a hozzátartozóikat, illetve egyéb kegyetlen dolgokat tesz velük, ha nem teljesítik az általa megadott küldetéseket. Ezek általában a Szövetség ellen irányultak. Egy félresikerült akció keretében pedig az ál-Luthor-ék elfogták a Hatost, és megkínozták őket. Persze sikerült felvennie a kesztyűt az elfogottaknak, és kegyetlenül megtorolták a velük tett dolgokat őrzőiken. A minit egy nagy csata zárta le a Titkos Hatos, és a Szövetség között, ahol kérdéses, hogy igazából kié is volt a győzelem.
Azóta lement a Végtelen Válság, ahova az előző mini vezetett, és indult egy új mini már a csapat nevével fémjelezve. A füzet a Hatos jelenlegi akciójával indít, ami egy haláltábor vezetője ellen irányul. A tábor rabjai közé beépült Céllövő el is végzi a melót, mire a többiek odaérnek, de a segítség a katonák ellen még neki is jól jön. Ezután ugrunk pár napot az időben, ahol Scandal a főhadiszállásukon, a Titkok Házában egy megbeszélést tart a továbbiakról. A tagokat szabadságra küldi, Catman-t pedig egy bűnöző meggyőzésére, hogy csatlakozzon hozzájuk. Ám hogy kihez is megy el, az egészen pontosan az utolsó oldalon derül ki, így nem árulom el.
A jelenlegi tagok: Scandal, Kiütés, Céllövő, Catman és Rongybaba. A csapat legjobbja egyértelműen Catman, és az ő karakterének fejlődése figyelhető meg a legjobban minden tekintetben. A Gonosztevők Egyesüljetek! előtt még csak egy kisstílű alak volt, a magasabb körökben tettek rá. Ám amikor visszautasította a Szövetség ajánlatát a belépést illetően, jobban felfigyeltek rá. Illetve igazán csak egyvalakinek tűnt fel ez, és az nem más, mint Doktor Pszichó. A mostani füzetben el is indul a sajátos kis bosszúhadjárata. Visszatérve Catman-hez: aki figyelmesen nézi a képkockákat, az egyiken láthatja Catman kocsiját. Igazi Batmobil-feeling.
Az író Gail Simone, aki az ezt a képregényt felvezető minit is jegyezte, a tetszetős és kifejező rajzokért pedig Brad Walker a felelős.
Akinek felkeltette az érdeklődését ez az írás erről a képregényről, az elolvashatja az Allcomics-on. És ha valaki most hallott volna először erről a csapatról, és kíváncsi az előzményekre, az a NewGen-en olvashatja el a Gonosztevők Egyesüljetek! minit.
Genzo:
Köszönöm benyának ezt a cikkét is, és továbbra is várom az írásokat akár tőle, akár Amondintól, akár mástól aki kedvet kap hozzá. Ami ezt a képregényt illeti, én is olvastam, és terveztem is, hogy valamikor írok róla, de benya szólt, hogy szeretné, és szívesen átadtam neki. Jobb volt így, mivel én az előzményeket nem ismertem, ő viszont belefoglalta azt is a cikkbe az olyanok számára, mint én. További szép napot mindenkinek, sziasztok.
UPDATE: Mint az a cikkből kiderült, ennek a képregénynek alőzménye is van, mégpedig a Gonosztevők Egyesüljetek mini, amit megtaláltok a NewGenen. Nos, ez a mini pedig a Végtelen Válság című nagyszabású történet részei közé tartozik. Megkértem benyát, hogy írja le nekem a Végtelen Válság füzeteinek olvasási listáját, hátha valakinek hasznos lehet. Benya pedig teljesítette a kérésemet, vagyis:
Végtelen Válság olvasási sorrend:
JLA: Lelkiismereti Válság #1-5
Flash #214-225
Zöld Lámpás: Újjászületés #1-6
Visszaszámlálás a Végtelen Válságig
OMAC #1-6
Superman: Áldozat #1-4
Gonosztevők Egyesüljetek #1-6
A Bosszú Napja #1-6
Adam Strange #1-8
Rann-Thanagar Háború #1-6
Végtelen Válság #1-7
Ezek közül eddig csak a Zöld Lámpás Újjászületést olvastam, arról van cikk is, clicket neki. Ha minden igaz, a többi füzetet is megtaláljátok a NewGenen.

Genzo:
Sziasztok. Mai első frissítésem megint nem tőlem származik, de ígérem, hamarosan én is jelentkezek valamivel. A felhívásomra jelentkezve Amondin már megörvendeztetett benneteket pár cikkel, most pedig új harcost köszönthetünk köreinkben, ugyanis a honosítóoldalakról már ismert benya11 egy új oldalát mutatja meg nekünk/nektek, bebizonyítja, hogy ő is tud kritikát írni egy képregényről, nem is akármilyet. Választása az Amerikai Igazságliga 00. számára esett, olvassátok el a kritikát, és a képregényt is. Most azonban benyáé a szó.
benya11:
Az első képregény, amit be fogok mutatni nektek itt, Genzo blogján, az Amerikai Igazságliga 0. száma. A „Ki van benn?” nem a sztori címe, hanem csak amolyan figyelemfelkeltésnek került rá a borítóra, arra utalva, hogy vajon ki lesz majd benne a megalakuló új Ligában, hisz még a Végtelen Válság idején feloszlott a csapat. Időrendben a válság után járunk 1 évvel.
Ebben a képregényben sokféle stílusú rajz megtalálható, ugyanis minden jelenetet más-más rajzoló rajzolt meg. Csak, hogy néhány nevet említsek a sok közül: Adam Kubert, Ethan Van Sciver, George Pérez, Phil Jimenez, Jim Lee, és Ed Benes, aki mellesleg ezután a sorozat rajzolója is lesz. Az író pedig Brad Meltzer.
Ez a történet a „Tegnap, Ma, Holnap” nevet kapta, amiből sejthető, hogy nem csak a jelenben játszódnak majd az események, hanem a múltban, és olykor a jövőben is (bár utóbbiak számomra néhol elég zavarosak).
Sok emlékezetes múltbéli eseményt felidéz ez a képregény, köztük a Liga megalapítását, esküvőket, nagy csatákat, konfliktusokat a tagok között, egy csapattárs elvesztését, valamint amikor úgy tűnt, hogy Superman meghalt Végítélet által (ez a rész magyarul is megjelent, a Superman&Batman #43-ban).
Néhány jövőbeni pillanatot is láthatunk, de ezek között főleg tragédiák szerepelnek. Közülük a legjobb jelenet szerintem, amikor Clark és Diana arról beszélnek a zuhogó esőben, egy háztetőn ülve, hogy Bruce meghalt. Ez a rész nagyon el lett találva véleményem szerint.
Az egyetlen, időrendben "most" játszódó részben pedig a híres trió, Batman, Superman és Wonder Woman összeülnek, hogy megalapítsák az új Igazság Ligáját. Épp ideje volt, hogy 1 év kihagyás után újra megalakuljon a híres csapat!
Nekem tetszett ez a bevezető rész, és ezután kíváncsian vártam a következő részeket. És még most is folyamatosan várom, ugye a honosított verzióról van most szó. Ha felkeltette az érdeklődéseteket ez a kis cikk, akkor irány a Newgen, és tessék elolvasni, garantáltan nem fogtok csalódni! ;) Ja, és kommentekben se kíméljétek Genzo blogját. Ha ti is úgy akarjátok, hamarosan újra jelentkezem egy másik képregény bemutatásával, addig is: sziasztok!
Genzo:
Köszönöm benyának a cikket, várom a továbbiakat. Nagyon örülök, hogy vannak jelentkezők, akik szivesen írnak ide véleményt, maradjon meg a jószokásotok. Illetve mások jelentkezését is várom továbbra is, annyi az egész, hogy egy emailben elkülditek a doc-ot (vagy amibe írtátok, mindegy) a genzo10@yahoo.com címre. Aztán már csak annyi kell, hogy átolvassam az írást, és már teszem is ki ide.
Ami a benya által bemutatott képregényt illeti, amikor szólt, hogy miről szeretne írni, elolvastam, hogy ne legyen idegen a téma. Én most nem akarom véleményezni részletesen a füzetet, szerintem benya elmondta a lényeget. Annyit teszek hozzá az egészhez, hogy én is ajánlom mindenkinek, aki szereti a Justice League történeteket, vagy aki ismerkedni akar ezzel a csapattal. Remélem benya felkeltette az érdeklődésetek, a nap folyamán még szeretnék én is jelentkezni valamivel, mielőtt a vendég cikkírók teljesen átveszik itt a hatalmat. Persze ez poén volt, tényleg szívesen veszem mások írását, de az komoly, hogy mára még szeretnék egy frissítést.
De ha már a frissítésről van szó, amint látjátok, kicsit módosult a jobb oldali linklista. A magyar képregényes oldalak sora bővült a már beígért Chronopolis linkkel, illetve a Tapion-Sama Ultimate Comics képregényes oldallal, ahol főleg Újvilág X-Men és Újvilág Fantiasztikus Négyes képregények találhatók, de akad ott más is. Nagyon jó oldalak, nézzetek fel mindegyikre, érdemes. Valamint az angol képregények letöltésére eddig a Spidermedia nevű orosz oldalt használtam, de ott már csak aktív tagok tudnak tölteni, én pedig nem vagyok jó az oroszul fórumozásban. Ben Reilly barátom segített ki, megadta a The Longbox oldal linkjét, ahol angol nyelven történik a fórumozás, illetve a legfrissebb képregényeken kívül a régebbieket is megtaláljátok. Egy ingyenes regisztráció, egy random hozzászólás a fórumon, és már tölthettek is. Lecseréltem hát a Spidermedia linket erre, használjátok egészséggel. Ja, és a hét borítója most a Superman/Batman 72. száma, csodáljátok meg, amíg itt van.
Kösz, hogy végigolvastátok ezt az elég terjedelmes cikket. További szép napot, és jó olvasgatást, sziasztok.
Miközben a Zöld Lámpás v4 01. olvasási rekordokat döntöget az oldalon (jelenleg 109-nél tart, az állam leszakad, nagyon örülök) addig én folytatom a kronológia olvasását. A ZL Titkos akták és fejezetek cikkben írtam, hogy milyen sorrendben kell olvasni a füzeteket, hogy kialakuljon a teljes sztori, és én ezt a listát követem, melynek következő eleme a Zöld Lámpás: Újjászületés című 6 részes mini.
Beallom őszintén, nekem egyre jobban tetszik ez a Green Lantern Univerzum, bár én nem ilyesmire számítottam. Azt hittem, hogy Green Lantern is olyan, mint Superman vagy Batman, hogy van egy városa, amit mindig megtámad valami gonosz, és ő mindig elintézi, aztán honol a béke, amíg fel nem tűnik egy másik ellenfél. De itt másról van szó, itt űrszektorok vannak, meg ilyesmi, de attól még bejön a cucc.
Ez a történet arról szól, hogy Hal Jordan meghalt már egy ideje, azonban a szelleme visszatért Coast Citybe- és látszólag a régi Hal Jordan lelke van az emberek között. Ez azonban korántsem így van, ugyanis ez egy pusztító Hal Jordan, akit megszállt egy gonosz kísértet. Hogy ki áll a dolgok háta mögött, az maradjon meglepetés nektek, nem szeretném szétspoilerezni a cikket. Az epic battle sem hiányozhat a végéről, és meg kell mondjam, tényleg izgalmasra sikerült.
Feltűnnek a képregnyben olyan régi ismerősök is, mint az Amerikai Igazságliga, amelynek ugyebár a Zöld Lámpás is (ha jól emélszem Kyle Ratner) tagja. De rengeteg meglepetést tartogat nektek ez a hat füzet, ajánlom mindenkinek, hogy lapozza át digitálisan.
A rajzok valami szuperek szerintem, és a színezés is nagyon jóra sikerült. Mondanom sem kell, hogy sok oldalon a zöld szín dominál, de az a helyzet, hogy piszok jól néznek ki a nagyobb képek a füzetekben.
A következő Green Lantern amit el fogok olvasni, az a v4 02-06 füzetek lesznek, amik szerintem szintén egyben lesznek bemutatva, az első füzetről pedig már volt szó.
A Zöld Lámpás Újjászületés mini teljes egészében megtalálható a NewGenen, mint ahogy arról a fenti kép is árulkodik. A kép amúgy saját készítésű, inkább összedobtam egy ilyet, mint az, hogy kitegyem itt a hat borítót összezsúfolva. lehet rá fogok állni az ilyesmire a több kötetes történeteknél, hogy összeütök egy képet, amit kirakok a cikk mellé, a One-Ssotoknál, illetve az egy füzetet bemutató írásoknál pedig rendesen a borító fog szerepelni. A mostani kép kattintásra tölthető, ha tetszik, és a többi ilyen kép is tölthető lesz majd remélhetőleg.
Ajánlom mindenkinek ezt a képregényt, aki még nem olvasta, illetve, aki szeretne kicsit jobban megismerkedni a GL Univerzummal, vagy aki már megismerkedett vele, csak érdekelné egy jó kis Lámpás-sztori. Remélem felkeltettem az érdeklődésetek, további szép napot és jó olvasgatást, sziasztok.

A mai frissítésem egy nem mindennapi képrgényt mutat be. Sokak szerint, ha valamilyen világégés következtében csak egyetlen képregény maradhatna meg, akkor az a Watchmen kellene legyen, hiszen ez adna legátfogóbb képet a műfajról. Szerintem ez a döntés kicsit nehezebb lenne, de abban egyetértek a tömeggel, hogy a Watchmen egy fantasztikus képregény, nem mai darab, de örök klasszikus.
A tizenkét füzeten át ívelő epikus történet egy alternatív Amerikában játszódik, ahol az utcákat maszkos szuperhősök védelmezik. Nincs szuperképességük(egyikőjüket leszámítva), pusztán a segíteni akarás és az elszántság uralkodik bennük. Az elnök azonban betiltja a maszkos hősök tevékenységét, ezért sokan visszavonulnak, van aki megőrül, van aki a hősi múltjából hatalmas hasznot húz különböző-a nevével ellátott- termékek forgalmazásával. De olyan is akad, aki titokban tovább üldözi a bűnt. Ő lenne Rorschach. A történet azzal kezdődik, hogy az egyik volt maszkos hőst, a Komédiást megölik, kidobják az ablakon. Rorschach gyanakodni kezd. Ki tudott a Komédiás kilétéről? Ki volt képes őt megölni, és miért? Valaki a maszkos hősökre vadászik? Akkor ki lesz a következő? Talán épp ő maga? Ezek a kérdések merülnek fel hősünkben, és egyben mibennünk is, és ha ezek a kérdések minket is foglalkoztatnak, akkor a képregény Mátrix módjára magába zár minket, és nem nyugszunk amíg el nem olvassuk végig, és fényt nem derítünk az igazságra.
Emlékszem tavaly, amikor olvastam a képregényt, mennyire odafigyeltem arra, hogy véletlenül se tudjam meg a gyilkos kilétét, egyszerűen együtt akartam nyomozni Rorschachal. Ugyebár a Watchmen film is közelgett, én pedig messzire kerültem a kommenteket a filmes oldalakon, nem akartam látni olyan kommentet például, hogy "Ez most az a képregény, amikor azt a maszkos tagot kinyírja ******?", persze a csillagok helyett a névvel. Végül sikerült elkerülnöm a spoilereket, így az élmény a képregény végeztével nem maradt el, úgy aludtam el sokszor, hogy rakosgattam össze a szálakat a fejemben, hogy most ez hogy volt, és miért történt. A film szerintem tökéletesen dolgozza fel a képrgényt, ami módosítás van, hogy a vége egy kicsit más a filmnek. Ami miatt sokaknak nem tetszik a film, annak szerintem az a legfőbb oka, hogy túl sűrű, aki nem olvasta a képregényt, annak zavaros maradhat egy-két helyen a sztori, még a képregény első olvasására sem tiszta minden.
Ez volt az első olyan képregény, amit angolul olvastam. Igen, jóval kezdtem én is. De megértettem a sztorit, és mint mondtam, magával ragadott egyszerűen.
A karakterek egytől egyig zseniálisan ki vannak dolgozva, az én személyes kedvencem Rorschach, de igazából mindegyik szuper. Valamint az egész világ, amit Alan Moore megteremtett, nyomasztó, rideg, és magába rántó.
A rajzok nem olyanok, mint egy mai képregényben, de szerintem nagyon hangulatosak, illenek a képregény korához, s most itt arra a korra gondolok, amiben játszódik, nem amikor megírták. Talán a legmeghatározóbb képregényes élményem ez a 12 füzet, valami hihetetlen, én mindenkinek ajánlom.
Természetesen a történet nem annyi, amennyit én elmondtam, hogy Rorscach keresi a gyilkost, aztán majd előkerül. Sok mellékszál fonódik egybe a képregény végén. Ami még nagyon tetszett, az az, hogy a hősöknek nem csak azt az oldalát mutatják, hogy ők a legyőzhetetlen szuperhősök, minden szempontból tökéletesek, ilyesmi. Nem, itt megtört, akár kiöregedett, lelki problémákkal és belső konfliktusokkal küzködő hősöket látunk, és rájövünk, hogy ők is legalább akkora segítségre szorulnának, mint a világ, amelyet próbálnak szebbé tenni.
Én mint ahogy mondtam, mindenkinek ajánlom ezt a képregényt, megjelent hivatalosan is magyarul, honosítóoldalakon nem nagyon találjátok meg. De az angol verzió letölthető, sőt, szerintem valahol vannak szkennek a magyar változatról is. Remélem felkeltettem az érdeklődésetek, jó olvasgatást, sziasztok.
Az őszintét megvallva, ez a tegnapi frissítés lett volna, de Amondin ellátott titeket egy napra való olvasnivalóval(félreértés ne essék, örülök neki, hogy ilyen jót írt), ígyhát mára maradt a Superman: A holnapért című történet bemutatása.
Ezt a képregényt zajrus ajánlotta nekem, és itt jegyzem meg, hogy köszönöm az ajánlást, megérte elolvasni ezt a történetet. Várom a további javaslatokat, akár zajrustól, akár Amondintól, akárkitől. De térjünk rá Supermanre.
Az a helyzet, hogy itt egy epic történettel állunk szemben, melynek cselekménye 12 füzetet ölel fel. Valóban, nem egy rövid sztori ez, de megéri elolvasni, én is rekordidő alatt végeztem a 12 füzettel, egyszerűen olvastatja magát.
A történetből nem sokat szeretnék ellőni, hiszen már a közepekörül történnek váratlan, és egyben jelentős fordulatok. A hatalmas összecsapások sem maradnak el, ha jól számoltam, három nagyobb csatározás van, ami egy történeten belül nagyon szép.
A sztori amúgy ott kezdődik, hogy egy pap a világról, és a saját bűneiről elmélkedik. Megjelenik azonban Superman, akiből egy katasztrófa kihozza az emberi énjét. Ez a katasztrófa pedig másfélmillió (ha jól emlékszek) ember, köztük Lois Lane eltűnése. Superman elmondja a papnak, hogy az esemény bekövetkeztekor épp más helyen segített az embereken, és ide már nem érkezett időben, ezért komoly lelkiismeretfurdalása van. Bizony, itt nem csak agyatlan akciózás van, és nem is az a sablonos "feltűnik a gonosz a semmiből-Superman segíts-Superman segít-békesség, hepiend"-folyamat, ezért kiemelkedő szerintem ez a történet. Az emberek amúgy rejtélyesen tűnnek el, egyik pillanatról a másikra, és senki sem tudja hova tűntek, illetve, hogy megismétlődik-e még ez a tömeges eltűnés. Superman elkezd keresgélni, nyomozni az ügyben, amíg valami hihetetlen dologra nem derít fényt. A képregényben amúgy cameozik a Justice League is, van akinek fontosabb szerepe van, van akinek kevésbé, és van aki meg sem szólal, csak ott álldogál, hogy jelezze, ő is itt van. Aki olvasta a képregényt, az érti, hogy kinek miért van fontosabb szerepe, akik pedig nem olvasták, azok nem tudják, és jó esetben elkezdi őket érdekelni, és már rohannak is az Allcomicsra letölteni a képregényt. A történetben nagyon fontos szerepet kap az emberség megőrzése, az önzetlenség, a szerelem, és még sorolhatnám, ezért epikus ez a történet. Még annyit a sztoriról, hogy Superman végül már nem is egy világot kell megmentsen, és feltűnnek még szereplők, akikre nem számít az ember, legalábbis én nem számítottam rájuk, meg is lepődtem, mikor megláttam őket.
A rajzok szerintem fantasztikusak, nagyban megnövelik a már amúgy sem gyenge élményt. Az tetszik, hogy a történet nem rohan, részletesen el van magyarázva minden, és minden szál nagyon szépen ki van dolgozva. Szépen kitölti a 12 füzetet, egy percre sem válik unalmassá, monotonná.
Nagyjából ennyit szeretnék elmondani erről a képregényről, és az mekkora már, hogy Amondin hosszabban mutat be egy füzetet, mint én tizenkettőt. De hiába na, én nem szeretek részletesen elmesélni egy történetet, inkább az emberek figyelmét szeretném felhívni, hogy létezik ilyen képregény, és ajánlott elolvasni, mert szuper, és hagyom, hogy mindenki nagyjából azt élje át miközben olvassa, mint amit én.Ezt majd a magyar érettségin kellene máshogy csináljam, nézne a javítótanár, ha azt mondanám, hogy nagyon jó az Ember tragédiája, ajánlom elolvasni, de a történetet nem mesélem el, mert nem akarok spoilerezni. Ott majd részletesen kell elmeséljek mindent, itt viszont az nem működne, ha egyből azzal kezdeném, hogy hova tűntek az emberek, kikkel harcol Superman, ilyesmi. Remélem ennyivel is sikerült felkeltenem az érdeklődéseteket a képregény iránt, magyarul lehet olvasni az AllComicson. Ja igen, zajrus említette amikor javasolta, hogy olvassam el, hogy a fordítás nem akármilyen. Nos, ezt én is osztom, szerintem is nagyon jóra sikerült, Fanaticnak jár érte a plecsni. Ez volt a mai kritika, remélem tetszett, jó olvasgatást továbbra is, sziasztok.
Milyen hülye szokás az már, hogy mindig miután elköszönök, még írok egy bekezdést? Nem baj, igyekszem majd leszokni róla. Szóval azt akartam még mondani, hogy mivel ez a történetet átfogó borító(jobb ezt kitenni kritika mellé, mint 12 kicsit, ez legalább a sztori címét is tartalmazza) szerintem háttérképnek sem utolsó, ezért ha rákattintatok, megjelenik teljes méretben, és menthető. Utolsó szó jogán még annyit, hogy továbbra is jöhetnek a képregény-ajánlások, iletve szóljon, aki kritikát akar írni, mert semmi akadálya. Na mostmár tényleg ennyi, szép napot, sziasztok.

A Zöld Lámpás v4 01. szám kritikája eddig a legolvasottabb cikk itt a blogon, 80 feletti olvasottsággal rendelkezik, és ez a szám még növekszik, egyenesen arányosan az örömömmel. Ezért hát itt a folytatás, vagy, ha úgy vesszük, az előzmény, mégpedig a Zöld Lámpás: Titkos akták és fejezetek 2005 című képregény bemutatása, amit az AllComicson megtalál minden kedves arrajáró.
A múltkor nagyon belecsaptam a lecsóba a v4 01-el, azt hittem, egy különálló történet első részével van dolgom. Ez mondjuk így is volt, csak azt nem tudtam, hogy van előzménye, ezért nem igazán értettem a sztorit. A segítségeteket kértem, hogy miket olvassak el, hogy tisztába legyek a dolgokkal. A segitség keildavid képében érkezett, és felvilágositott a kronológiáról, ezt kösz neki még egyszer. Ha esetleg titeket is érdekelne az olvasási sorrend, de nem láttátok keildavid kommentjét, akkor leírom ide is. Szóval, a kronológia az igy lenne kb:
Van tehát mit olvasni, de eddig nekem nagyon tetszik a cucc. Ez a Titkos akták és fejezetek (továbbiakban TAF, mert baromi hosszú cím) nagyon hasznos olvasnivaló azoknak, akik most ismerkednek az univerzummal (pl. én). Két rövid történetet tartalmaz, valamint rengeteg karakterleírást, szerintem minden fontosabb karakter bemutatásra kerül, szóljanak a jártasabbak, ha kimaradt valaki fontos figura, én egyelőre ennyit ismerek.
A leírásokba nem lehet belekötni, szépen leirják, hogy mit kell tudni a karakterekről. Most ez úgy hangzik, mintha a két történet rossz lenne, pedig nem az, sőt. Igazán nagy cselekmény nincs, de ez nem baj, ennek a két történetnek valami olyasmi lehet itt a szerepe, hogy akiket a leirások bemutatnak, lássuk őket "mozgásban", akció közben is.
A rajzok nagyon szépek, a Green Lantern univerzum pedig egyre szimpatikusabb nekem. Ha tudtam volna, akkor a TAF-al kezdem az olvasást, de időben megtudtam a sztori menetét, igyhát nem kavarodtak össze a fejembe a szálak.
Aki hozzám hasonlóan szeretne ismerkedni ezzel a világgal, az kövesse az előbb felsorolt történetszálat. Remélem felkeltettem az érdeklődéseteket, további szép estét, sziasztok.
Ja, és majdnem elfelejtettem megemlíteni, hogy zajrus, az AllComics tagja ajánlotta nekem az oldalon található Zöld Lámpás képregényeket, illetve a Superman: A holnapért című sorozatot, amit szintén ott náluk lehet megtalálni. A Lámpásokról lesz írás, hiszen veszem sorba a fenti listát, és a Supermant is igyekszek majd bemutatni, csak előbb el kell olvassam ugye. Valamint várom a további ajánlatokat, illetve cikkírók jelentkezését.

Ma valami Deadpool, vagy Bosszú Angyalai történetet akartam bemutatni nektek, de aztán úgy gondoltam, hogy egy kis változatosságot viszek be a cuccba. Ezért döntöttem végül egy Jonah Hex történet mellett, azon belül is a v2-es sorozat első számáról van szó itt.
Jonah Hex neve nem biztos, hogy mindenkinek ismerős. Ahogy az a boritón is látszik, egy western képregényről van szó, és a cimszereplő vicsorog ránk a képről. Jonah Hex egy bérgyilkos, fejvadász-ahogy tetszik-, akciózik, van pár badass beszólása, meg maga a karakter is szimpatikus számomra. Mondanom sem kell, ha arról van szó, hogy valakit le kell lőni, meg kell találni, ki kell nyirni érdekesebbnél érdekesebb módon, akkor Hex a topon van. Mindez fűszerezve van a vadnyugat poros, koszos világával, puskaporral, cowboyokkal, és hasonló ínyencségekkel.
Én amúgy nem vagyok valami nagy western rajongó, ami tetszett, az a Vissza a jövőbe 3, de az nem csak western. Ezek a Dollár-trilógia, meg Eastwood dolgok sosem foglalkoztattak, ami western és talám érdekelne, az a Börtönvonat Yumába, egyszer szeretném megnézni. De képregényben olyan dolgok is bejönnek, amik filmben/játékban nem, lásd fantasy vagy western. Ezt az állitást támasztja alá az is, hogy ez a képregény nekem nagyon bejött. Nem vagyok tisztában azzal, hogy egyrészes történetek vannak-e a sorozatban, hiszen csak az elsőt olvastam eddig, de ebben lezárult a történet. Mondjuk ettől lehetnek még később több füzetet átölelő történetek.
Ez a történet amúgy egy kis lövöldözéssel indul, aztán Jonah Hexet felbéreli egy pasas, hogy találja meg az egyszem fiacskáját. A történet ezen része eszembe jutatta a Deadpool: Games of Death-et, ott is ezzel a szituációval indul a sztori. De Jonah nem utazik el egy szigetre, hogy részt vegyen egy valóságshowban, hanem a vadnyugatot kezdi el átfésülni. Az, hogy mire jut, az már kiderül a képregényben.
A rajzok nekem tetszenek, láttam már jobbakat is, de nincs gond velük, viszonylag új sorozatról lévén szó a grafika szinpompás, és az egész nagyon hangulatos.
A sorozatnak amúgy 54 része van eddig, az 54. nemrég jelent meg, úgyhogy aki arra szánja magát, hogy mindet elolvassa, mielőtt kijön a film, annak lesz olvasnivalója.
Bizony, idén várható a Jonah Hex film, én is azért kezdtem el a képregényt olvasni, hogy tudjam miről is van itt szó. Aki valamennyire követi a filmhíreket, az még nagyon régen láthatta a film poszterét, valamint ma került ki a trailer trailere, pontosabban egy 10 másodperces kedvcsináló a kedvcsinálóhoz, akit érdekel, annak katt. Amúgy a filmben Hex szerepében Josh Brolint láthatjuk majd, ami részemről jó hír. De feltűnik még John Malkovich, valamint a hatalmas szinészi tehetséggel megáldott Megan Fox kisasszony is, ő lesz a látványfelelős. De ennyit a filmről.
Ajánlom a képregényt a western rajongóknak, valamint azoknak, akik kedvet kaptak a képregény elolvasásához, miután végigpörgött a szemük ezen az iráson. Azok is olvassák el, akik szeretnének egy kis inputot szerezni Jonah Hexel kapcsolatban a film előtt, ezek között vagyok én is, mint ahogy azt már mondtam.
Remélem felkeltettem pár darab érdeklődést, jó olvasgatást. Ja, és ezt angolul olvastam, akit érdekel, nézzen utána, le lehet tölteni, én torrenttel szedtem le az egész sorozatot.

Végre itt a mai második frissités. A nap zárásaként egy DC képregényt szeretnék nektek bemutatni, pontosabban egy DC-s sorozat első füzetét. A Zöld Lámpás(Green Lantern) negyedik sorozatának első részéről van szó.
Mit is tudunk a Zöld Lámpásról? Én őszintén megvallva nem sokat, csak egy minimálisat. Annyit tudok, hogy Hal Jordan egy kiváló pilóta, az apja is kiváló pilóta volt de meghalt. Hal Jordant valami földönkivüli lények kiválasztják, és ezentúl közéjük tartozhat, és kap egy gyűrűt is, ami nagyjából mindenre képes. És nekem eddig tart a tudásom, talán ha megnézném a Green Lantern: First Flight cimű rajzfilmet, illetve pár képregényt még elolvasnék, akkor bővülne egy kicsit a tudásom. És nekem szándékomban áll bőviteni ezt a tudást, mert érdekel ez a karakter, plusz szeretnék egy kicsit tájékozottabb lenni ezen a téren, mielőtt kijönne a film. De kicsit elkalandoztam, lássuk a képregényt.
Szóval, lévén, hogy ez egy sorozat kezdőfüzete, itt egy kis bevezetést kapunk, aztán a további füzetekben gondolom elindul az akció. Itt megtudjuk, hogy Hal Jordan mégsem halt meg (nem olvastam a v3-at, tehát nekem ez igy új volt), és Zöld Lámpásként tevékenykedik szinesbőrű kollegájával. Mivel még csak most ismerkedek ezzel az univerzummal, ezért nem sok karaktert ismerek, nézzétek el. De valami érdekes is történik ebben a füzetben, hiszen ha nem történne, akkor senki nem olvasná tovább. Feltűnik egy ellenfél, aki minden bizonnyal ismert lenne, nekem egyelőre idegen, és nagyon pusztitani akar. Aztán, hogy Zöld Lámpás mihez fog kezdeni, hogy legyőzze, az a későbbi füzetekből minden bizonnyal ki fog derülni. De addig is be lett nekünk vezetve a sztori rendesen, és van annyira érdekes, hogy elolvassam a folytatásokat, aztán majd itt fogom őket "kritizálni". Ezt a képregényt az Allcomicson találjátok meg, az Allcomics linket pedig itt a jobb oldalon.
A rajzok szerintem egész jól sikerültek, nem tudom ki rajzolta a képregényt, de egész jól megcsinálta. A történetről azt tudom elmondani, hogy bevezetésnek okés, aztán a továbbiakban kiderül, hogy alakulnak a dolgok.
Ezt a képregényt azoknak ajánlom, akik szeretik a Zöld Lámpás sztorikat, és főleg azoknak, akik ismerik is ezt az univerzumot. Én pedig kicsit majd rágyúrok arra, hogy megismerjem, aztán biztos máshogy fogom látni az ilyen sztorikat.
Ez volt a mai második, és egyben utolsó frissités, remélem felkeltettem pár Zöld Lámpás-fan érdeklődését. Aki most ismerkedne az univerzummal, annak nem ezt ajánlanám, hanem majd megmondom, hogy én miből ismertem meg, miután megtalálom. Van olyan, hogy Green Lantern: Secret Origins pl, 6 kötetes, szerintem abból meglehet tudni elég sokmindent. Majd elolvasom, és akkor meglátom. További szép estét, sziasztok.

A DC kategória eléggé le van maradva a Marvelhoz képest itt a blogon, ezért hát egy kicsit foglalkozzunk DC-s képregénnyel is egy kicsit. Na jó, nem csak ezért írok most DC-s képregényről, hanem mert ma kedvem támadt valami jó kis Batman sztorit olvasni, és elkezdtem keresgélni. Keresgélésem eredményét mutatom be nektek most. Találtam még egy érdekes három részes minit, el is olvastam, majd arról is fogok írni valamikor. De addig is nézzük mi jutott mára.
A Batman: Legends of the Dark Knight, ahogy azt a cime is elárulja, egy különleges kiadás, amely 2010 januárjában látott napvilágot. A füzet több mint 60 oldalas, és több rövid történetet tartalmaz, valamint karakterleirásokat is találunk. Azoknak, akik nem igazán ismerik Batmant, és a főbb ellenfeleit/segitőit, azoknak ideális ez a képregény néhány alapinformáció megszerzésére.
A füzet tartalma nagyon szépen, logikusan van felépitve. Először egy pár oldalas képregény elmeséli nekünk Batman eredetét, amit szerintem már sokan ismertek, ha máshonnan nem is, de a Batman Kezdődik cimű filmből. Ezután jön egy rövid leirás, Gordon felügyelőről megtudunk mindent, amit tudnunk kell. Ezután logikusan egy olyan történet következik, aminek a szereplője az előbb bemutatott két karakter. Ez egy rövid történet, egész pontosan egy párbeszéd bizalomról, barátságről, célokról. Megéri elolvasni, szerintem egész jó. Aztán következik Kétarc rövid eredete, majd egy történet Kétarccal. Majd Jokerrel a főszerepben kapjuk ugyanezt, vagyis rövid eredet+történet. Ha engem kérdeztek, akkor még rászántam volna pár oldalt arra, hogy Riddlerről is kapjunk egy ilyen eredet+rövid történet összeállitást, úgy még kerekebb lett volna. De igy is nagyon jó füzettel állunk szemben, másba nem is tudok belekötni, és ez sem kötözködés volt, csak észrevétel.
Azt még nem mondtam, hogy a füzet minden fejezete (Batman eredet, Gordon leirás, Kétarc stb) régebbi képregényekből van kiválogatva, a tartalomjegyzékben írja, hogy melyik történet honnan lett kihalászva, ha esetleg eredeti környezetükben is el szeretnénk olvasni.
A rajzok szerintem jók, lévén, hogy 1997-es képregényből is van kiszedve történet. Kicsit a régi rajzfilmek világát idézik, Batmanen szürke a feszülős cucc, fekete köpeny, sárga deréköv, nem a manapság divatos teljesen fekete Batman szerkó. Ezzel sincs semmi baj. Forditásról ezesetben sincs tudomásom, angolul olvastam. A linkek közé be kellene tegyem, hogy honnan szoktam letölteni az angol nyelvű képregényeimet, ezzel segitségetekre lennék abban, hogy ha érdekelne titeket egy képregény amit itt bemutatok, akkor azon az oldalon tudjatok is rákeresni egyből.
Szándékosan nem meséltem el semmit a füzetben található történetekből, hiszen olyan rövidek hogy akármilyen kis történetmesélés rontaná az élményt. Elég, ha tudjátok, hogy kik szerepelnek ebben a képregényben, remélem már ez is felkelti valamennyire az érdeklődésetek.
Ajánlom ezt a képregényt minden Batman-rajongónak, valamint azoknak is jól jön, akik kíváncsiak pl Kétarc, vagy Joker eredetére. Remélem elnyerte pár ember tetszését ez a képregény, jó olvasgatást.