DC bejegyzései 
Ezen a még mindig téli csütörtök estén egy laza olvasmánnyal készültem nektek. Egy sokak által ismert és szeretett fiatal hőscsapat első kalandjainak lesztek szemtanúi, amint rávetitek magatokat a Tini Titánok: Első év című hatrészes minire.
Folytatjuk a rebootolt Justice League sorozat bemutatását a soron következő harmadik számmal. A többi rebootos sorozattal elég lassan haladok, de remélem előbb-utóbb őket is be tudom mutatni itt, addig azonban lássuk, hogy folytatódnak a nagyágyúkból összerakott csapat kalandjai.
Egy kis kihagyás után folytatjuk a DC reboot 52 új sorozatának bemutatását. Szépen lassan, de haladunk ezzel is, nem hajt bennünket a tatár, lassan minden sorozat a New 52-ből megkapja az 5. Számát is, én pedig még soknak a második számát sem mutattam be, de hát ez van, majd elérkezik mindnek az ideje. Mint ahogy most elérkezett a fiatalokból álló hőscsapat, a Teen Titans második számának ideje is.
Az egyik kedvenc DC hősöm rebootolt sorozatának második része lesz ma terítéken. A cím és a borító árulkodik, hogy Nightwingről van szó. Az első szám egész jó volt, lássuk, mit mutat fel a folytatás. A piros ruhán már kidühöngtem magam az első szám bemutatásakor, itt már nem hozom szóba, amúgy is kezdek hozzászokni. Valamelyest.
Ma van karácsony utolsó napja, de sajnos semmi ünnepi nincs a tarsolyomban. Azért remélem, Batmannek is örülni fogtok. A rebootolt Batman-sorozat első számáról már volt szó, most pedig itt a várva várt folytatás, amiben kapunk válaszokat az előző részben felmerült kérdésekre, és a történetünk is szépen alakul tovább.
A DC reboot egyik, ha nem a legjobban várt sorozata volt, ami engem illet. Az első szám nagyon tetszett, kíváncsian ugrottam neki a folytatásnak, hogy megtudjam, mi vár még Deadshotra, Harley Quinn-re, King Sharkra és a többiekre. Na, megtudtam, itt a Suicide Squad #2.
Villámsebességgel folytatjuk a DC Reboot egyik jól sikerült sorozatát, a Flash-t, konkrétan a második a számmal. Az első szám már felrakta a mércét, de azt kell mondjam, hogy a második lazán megugorja. Remélhetőleg nem lesz nagyobb zuhanás a színvonalban a későbbiekben sem.
Folytatom az újraindított DC univerzum történeteinek bemutatását, ezúttal a Justice League van soron, annak is a második száma.
Küldetés teljesítve, bemutatásra került az újraindított DC Univerzum mind az 52 sorozatának első száma. Nem kevés olvasással és írással járt, de szerintem mindenképp megérte végignyálazni az egész felhozatalt, még azokat a számokat is, amelyek nem nyerték el végül a tetszésemet. A továbbiakban kicsit összefoglalom a véleményem erről az egész hajcihőről, és felsorolom, hogy végül mely sorozatok olvasását folytatom, és melyiket nem. Most már nincs olyan, hogy "talán folytatom", elkészült a lista, átgondoltam az egészet, ezt és még egy adag billentyűzetkoptatást találtok az Elolvasom mögött, itt már a cselekményekre meg ilyesmikre nem térek ki, csak általánosságban írok az egészről, mert úgy éreztem, hogy szükség van egy ilyen cikkre is. Szóval semmi spoiler vagy ilyesmi, csak elmélkedés, kiértékelés, összegzés.
Amint azt ígértem, itt a DC Reboot Csokor harmadik, és egyben lezáró része, amiben most már minden eddig elmaradt füzetet bemutatok pár sorban. Ezzel azt hiszem rekordot is döntöttem az egy cikkben bemutatott füzetek számát illetően, itt ugyanis ha jól számolom, 25 füzetről van szó, és mind külön világ, külön történet, persze azért kapcsolatokkal itt-ott, hogy ne essen szét az egész. Következzenek tehát a következő első számok pársoros ismertetői: Legion Lost, All Star Western, Demon Knights, Blackhawks, Catwoman, Batwoman, Blue Beetle, Captain Atom, Deathstroke, I Vampire, Red Lanterns, Voodoo, The Fury of Firestorm, Frankenstein: The Agent of SHADE, Legion of Superheroes, The Flash, Superboy, Teen Titans, Justice League Dark, The Savage Hawkman, Green Lantern: New Guardians, Wonder Woman, Red Hood and the Outlaws, DC Universe Presents, Green Lantern Corps. Még felsorolni is sok. A címek amúgy jól láthatóan el vannak választva a cikkben, ahogy eddig is, szóval lehet ugrándozni. Nem lesz rövid cikk, készüljetek, de talán megéri elolvasni.
Bár egy kicsit késve, de megérkezett a nagy dobás, amiről beszéltem múlt héten. Folytatom a DC reboot első számainak bemutatását. Először az volt a tervem, hogy az összes füzetet, amiről még nem volt itt szó, egy cikken belül mutatom be, de későb ez a döntés megváltozott, így most csak egy újabb csokor áll itt a #1-es számokból, aztán várható még ilyen tömegcikk a közeljövőben. Most bemutatásra kerülnek az alábbi első számok: Aquaman, Detective Comics, Batman and Robin, Batman – The Dark Knight, Birds of Prey, Superman, Resurrection Man, Grifter, Mister Terrific és Supergirl. Jó olvasgatást, nem lesz rövid cikk.
Aquaman #1
A sokak által ismert és szeretett karakter sem maradt ki a DC restartjából, így ő is megkapta a saját sorozatát, melynek első száma nem is indul rosszul. Előre leszögezem, hogy nem sokat tudok a karakterről pár alap információn kívül, és az az igazság, hogy nem is az a hős, aki nagyon felkeltené az érdeklődésem. Vicces, hogy Aquaman ebben a füzetben pont ezzel a problémával szembesül többek között, hogy senkinek nem ő a kedvenc hőse, csak poénkodnak rajta mindenhol. Nagy ledöbbenést vált ki mindenkiből, amikor feltűnik Bostonban és megállít egy bankrablást. A rendőrök azonban köszönet helyett csak azon filóznak, hogy Aquaman csak úgy lealázta őket szárazföldön, holott neki a halakkal kéne beszélgetni. És emellett egy titokzatos tengeri szörnyszerűség is a felszín felé kívánkozik kaja után.
Akit érdekel, innen letöltheti a füzetet. Igazából új olvasóknak is jó, de főleg azoknak ajánlom, akiket érdekel is a karakter, mert ettől a füzettől nekem nem lett ő a kedvencem továbbra sem, talán a folytatást sem olvasom el. Nem azért, mert rossz lenne a füzet, mert nem az, egyszerűen nem fogott meg annyira, de ez csak én vagyok. Ti azért adjatok neki egy esélyt.
Detective Comics #1
Ez a füzet talán külön posztot is megérne, de nem akarom tovább húzni az első számok bemutatását, hiszen ennek is kijött már a folytatása is, ahogy a többinek is. Viszont ez egy remek kezdés, és már alig várom, hogy a folytatást is elolvassam.
Már a sorozat elején bevetik az egyik ütőkártyát, a legismertebb és legklasszikusabb ellenfelet, Jokert. Van viszont egy titokzatos új gonosz is, aki csak javítja az amúgy is remek összképet. Batman továbbra is a Joker nyomában van, aki szokása szerint kiéli magát, kínozgat és gyilkolgat kedvére a városban. Azonban ezeknek a tetteknek oka van. Joker be szeretne jutni az Arkham Elmegyógyintézetbe. Ez sikerül is neki, azonban ennek az okát nem igazán tudjuk meg ebben a számban, csupán felvezetik, de így is bőven hangulatos és figyelemfelkeltő lett. Az izgalmas történet mellé pedig remek rajzok társulnak, vagyis minden megvan, ami egy jó képregényhez kell, nem is panaszkodunk.
Külön pluszpont a kicsit feljebbtornázott brutalitásért, jó húzásnak tartom, hogy folyik a vér amikor folynia kell, illetve a záróoldal nem kicsit durva, de mindenképp növeli a várakozást és az érdeklődést a folytatás iránt. Szóval töltsétek csak le innen, és olvassátok el a Detective Comics első számát, mert megéri.
Batman and Robin #1
Akkor már vegyük sorra a Batman-címeket. Ez azonban az én szememben elmarad az eddig említett Batman #1 és Detective Comics #1-től. Valahogy gyengusabb, plusz Robin karaktere enyhén idegesítő. Igazából én Robint, mint karaktert sosem értettem és bírtam igazán, legyen szó bármelyikről. Sokkal jobb mindegyik a Robinkodás után mondjuk Nightwingként vagy Red Hoodként. Szóval én megvárom, mi lesz a kis Damienből később, mert Robinként ő sem jön be, ahogy röpke tíz éves létére beszólogat és teszi a nagyot a denevérszerkós apuka szárnyai alatt, miközben őfelé sem mutat egy csepp tiszteletet sem. Szóval nem szimpi a kis göcs. A sztori sem mutat semmi kiemelkedőt, látjuk a két címszereplőt közös akcióban, előtte azonban meditálunk kicsit Batman múltjáról és arról, hogy kezdi túltenni magát a gyászon. Persze ezekbe Damien lenézően beleszól folyton. Egyszóval ezt a sorozatot én szerintem nem követem tovább, ti azonban adhattok egy esélyt először az első számnak, aztán ha tetszik, akkor a folytatásoknak is. De én szóltam.
Batman – The Dark Knight #1
Ez is jól sikerült, szóval a négy új Batman címből három jó, ami egész szép arány, örvendezhetnek a rajongók. Mondhatni hagyományos, megszokott Batman-sztorinak indul, és egész a végéig az is. Ez azonban semmiképp nem negatívum. Az elején Bruce Wayne beszédet tart a félelemről meg ilyesmikről, majd hívja őt a kötelesség, de nem a vécére, hanem az Arkhamba, ahol - jaj minő meglepetés, a szívem! – újabb lázadás van, törnek kifele a lakók, akik ugye a Batman univerzum ismert és kevésbé ismert gonosztevői. Batman megint meg kell oldja ezt a problémát, ami már elég sokszor megoldódott. Azonban van egy kis újdonság, ugyanis az egyik gonosztevő kicsit megváltozott, mióta nem láttuk, fel is tűnik az utolsó oldalon, hogy aztán kapkodjunk a folytatás után, mert hát ugye izgalmas dolog ez.
A rajzokra sok szót nem pazarolnék, szerintem betalálnak, és a kedvenc Batman-helyszínem, az Arkham Asylum is fontos szerepet kap, szóval engem megvettek kilóra, állok elébe a folytatásnak. Ti pedig itt állhattok az első rész elébe.
Birds of Prey #1
Ez sem volt rossz, bár még itt az elején leszögezem, teljesen új olvasó vagyok, a reboot előtti BoP képregényekhez még nem volt szerencsém, pedig tudom, hogy magyarul is olvashatóak a NewGenen, tervbe is vannak véve, de még nem került rájuk sor. A rebootolt sorozat azonban egész jól indul ennek ellenére is. Egy csapat dögös nő megmenti egy riporter életét mindennemű akciózás közepette. Sejtik, hogy nem ő lett volna a tényleges célpont, de azt nem tudják, hogy akkor ki, és a főgonoszunk kiléte sem ismert. Itt van viszont Fekete Kanári, a csapatkapitány, ha jól veszem ki, aki hozta a csajokat egy kis hétvégi bűnüldözésre Gothamben.
Nem dobom el magamtól a sorozatot, mert érdekes, viszont a folytatás előtt nekiesek kicsit a régebbi számoknak, hogy kicsit bővüljön a tudásom Birds of Prey-téren, szerintem jobb lesz úgy. És ezt ajánlanám a többi új olvasónak is, mert ha fogalmad nincs arról, hogy kik ezek a csajok, nem fog annyira tetszeni, tudom, mert én is ebben a helyzetben vagyok. Viszont ha mindez megvan, innen elérhető a füzet, bátran ajánlom egy kis alapinfó beszerzés után, mert jóféle.
Superman #1
Íme a másik nagy kedvencem a kiadónál, aki még nagyon sokak kedvenc hőse, Superman. Ő is elég sok szerepet kapott az újraindított sorozatokban, hiszen két saját címe is van, illetve a Justice League-ben is előmelegített helye van. Ha a saját sorozatokat vesszük, az Action Comics érdekes és jó volt, ezzel szemben a Superman #1-ben hangyányit csalódtam. Itt ugyanis nem sok újat kaptam, legalábbis az Action Comicshoz képest tuti nem. Szinte ugyanaz a „Superman megmenti a világot és jajdejó”-történet van itt is, amit már olvashattunk eleget. Meg van még szó a Daily Planetről is, aminek az épülete leomlott, és épp avatják az újat, de Clark nincs jelen, mert ő inkább a régi romok mellett töpreng. Ja, és a ruha itt már fullos, szóval a történet az Action Comics #1 után játszódik, azt viszont egyelőre nem tudom, hogy a JLA-hoz viszonyítva hova tegyem. Viszont ha így haladunk, akkor egész egyszerűen félre fogom tenni, és maradok az AC-nél (nem AllComics, Action Comics), mert ez így nekem túlzottan nem jött be. Pedig mint történet nem volt ez rossz, és a kritikák is dícsérik, nekem viszont valahogy nem jött át. Azért egy próbát megért, ahogy szerintem nektek is megérne, mégis csak a kiadó egyik húzóneve. Innen elérhető az első szám. Ami meg a folytatást illeti, talán még egy-két számba belenézek, nem mondok le ilyen hamar az egyik kedvencről, de ha azok sem fognak túlzottan tetszeni, akkor kész.
Resurrection Man #1
Újabb karakter, akiről eddig annyira nem tudtam, hogy utána kellett nézzek, hogy eddig szerepelt-e már, vagy teljesen új arc. Nos, igen, volt egy sorozata 97-ben, amiről leszűrhető, hogy mennyit hallottam. De most itt a rebootolt változat, hurrá.
A lényeg annyi lenne, hogy van ez a tag, aki nem tud sokáig halotta maradni, mert egyfolytában feltámad szegény. És minden feltámadásnál más és más különleges képességet kap, jelen esetben valami mágneses erőszerűséget, ami mutatós.
Egy különös és titokzatos társaságnak azonban csípi a szemét ez a 90-es szintű Jézus, és meg is akarja ölni. Várjunk csak... megölni valakit, aki úgysem hal meg véglegesen? Ez jó játék egy darabig, de hát meg lehet ám unni. Mindenesetre a karakter érdekes, lenne benne potenciál valami jóra, és talán a folytatásokba is belekukkantok, hogy lássam, miként alakulnak a dolgok, de amint végzek mint az 52 első számmal, nagy létszámleépítést tartok a sorozatokból, hogy eldöntsem, melyiket követem majd továbbra is. Vannak címek, amiket tuti folytatok, de vannak a várólistán is, amik attól függnek majd, hogy mennyire tudom tartani a tempót a reboot-al, úgy hogy mást is olvasnék, és nem csak erről szól az életem. Na hát a Resurrection Man erősen várólistás, nem tuti, hogy sort kerítek a folytatásra. Ha igen, jó, ha nem, elfelejtem. De ti az első számot innen lekaphatjátok, és ha letörlitek a gépről, újra és újra lekaphatjátok, így feltámasztva a cuccot. Na ez béna volt.
Grifter #1
Szándékosan tettem egymás után a feltámadós palit meg ezt, ugyanis nagyon hasonlít a két sztori egymásra, csak valahogy ez jobbnak tűnik. Itt nem támad fel a hős, viszont valami természetfeletti erők üldözik, és fogva tartják 17 percig, legalábbis ő azt hiszi, miközben valójában 17 napról van szó. Megszökik, felvesz egy badass vörös maszkot, és utána jár annak, hogy ki akarja megölni. Impozáns.
A karakter a Wildstorm kiadónál volt eddig, de mivel a DC hammbekapta őket, így ez a sztori mostantól náluk fog tovább menni, illetve újraindulni. Egy csaló üzletember van a középpontban, akiről már elmondtam, amit tudni kell, üldözik, felveszi a kesztyűt (és a maszkot...), aztán a folytatásban jöhet a zúzás... gondolom és remélem. Nem hiába hasonlítgatom a fent említett Resurrection Man-hez, hiszen még egyforma jelenetek is vannak a két füzetben, gondolok itt a repülőből kiugrásra. Csak valahogy a Grifteré jobban sikerült, illetve érdekesebb az ellenség is. Szóval ezt nagy valószinűséggel folytatom, a sorozat kapott egy új olvasót, engem. Hátha titeket is, ezt pedig máshogy nem lehet kideríteni, mint hogy letöltitek és elolvassátok az első számot. Csak ajánlani tudom, aztán nem kiugrani a repülőből a sztori hatására. Jó, leállok a béna poénszerűségekkel.
Mister Terrific #1
Teljesen új karakterről és sorozatról van szó a Mister Terrific esetében, és talán ez a legrosszabb benne, hiszen egy teljesen új sztorihoz képest erősen átlagos és középszerű lett. Igazán semmi újat nem mutat fel, leszámítva a fekete főhőst, de az sem új, csak ritka, de talán manapság még az sem.
Eredettörténetet kapunk arcba az első számban, ami teljesen helyén való, hiszen meg kell ismertetni egy új hőst a világgal. Jelen esetben ez úgy sikerült, hogy inkább maradunk a régi hősök 620-ik történeténél és sorozatánál, mint ennél. A főhős egy Michael nevezetű férfi, aki él-hal a tudományért. Tökéletes életet él gyönyörű feleségével, egész addig, amíg az ki nem lép az élők sorából. Ezek után Michael mindent hátrahagyva a tudományokra támaszkodik és elkezd szuperhősködni. Nem láttunk még ilyet? Dehogynem, még a kiadón belül is. Családját elvesztett magányos hősből van bőven, elég Batmanre gondolni, csak neki ruha kell ahhoz, hogy fekete legyen, míg Mister Terrificnek ez megy csípőből.
Amúgy már a név sem valami meggyőző, ez a Mister Terrific valahogy nem cseng olyan jól, szóval komoly jövőt nem jósolok neki, főleg a nagyágyúk közé nem fog bekerülni egyelőre.
Azért, aki szeretne belenézni a füzetbe, innen megoldhatja.
Supergirl #1
Kara új sorozatának nyitódarabja nem épp eseménydús, viszont egy alapszitut felvázol, és tartalmaz egy kis zúzást is. A kriptoni lány földet ér szeretett bolygónkon, és azt hiszi, álmodik, mivel elég fura helyzetbe csöppen. Fémpáncélos alakok támadnak rá, akikkel nem tud mit kezdeni, egész addig, amíg fel nem ragyog a nap, hiszen attól erőre kap, és már kezdődhet is a zúzás, viszont hősnőnk továbbra sem tudja, hol van. A záróoldalon pedig talán nem nagy meglepetés, hogy ki bukkan fel. Így van, Superman.
Nem egy rossz kezdés, bár elfért volna több történet is ebben a 20 oldalban, de azért így se panaszkodok. Supergirl új ruhája jól sikerült, bár eltűnt a szoknya, ami sokak kedvence volt. Biztos vagyok benne, hogy hamar megszokjuk az új kinézetet, hiszen annyira azért nem üt el a régitől, csak kicsit modernebb.
Igazából mást nem lehet írni a füzetről, a rajzok rendben vannak, vegyétek ti is szemügyre itt. Folytatás? Alap, hogy lesz, sőt, már van is. Olvasom? Talán. Egyelőre nincs azok között, akiket tuti követek a jövőben, de még odakerülhet. Majd összesítem ezt a listát, ha minden első számmal végeztem. Talán itt is cikk lesz belőle, nem csak a gépemen egy táblázat vagy egy lista. Meglátjuk.
Nos, mára ennyi volt a DC rebootból, szerdán érkezik Fairlight Dredd bírós cikksorozatának második része, én pedig vagy csütörtökön jelentkezek valamivel, vagy mához egy hétre. Addig is sziasztok.
Folytatom a DC reboot első számainak bemutatását. Közben már jelentek meg folytatások is bőven, de előbb szeretnék túl lenni az első részeken, aztán a második száma úgyse mindnek fog érdekelni. Előbb azonban lássuk, milyen saját sorozatot kapott sokak kedvence, a kiadó egyik ütőkártyája, a sötét lovag, Batman.
Igazából a Denevérember három saját sorozatot is kapott, plusz a Justice League-ben is fel-feltűnik, szóval a rajongók ujjonghatnak, el lesznek látva olvasnivalóval. Én most a Batman #1-et mutatom be, aztán majd sorra kerül a Batman & Robin és a Batman - Dark Knight is előbb-utóbb.
Újabb sorozat, aminek kíváncsi leszek a folytatására. Ez a kezdés ugyanis nagyon megfogott, elsősorban hangulata és a történet miatt is, az első szám ugyanis úgy zárul, hogy a végén kimereszted a két szemed, majd elkezded számolni a napokat a második részig.
Mielőtt azonban ez a rész bekövetkezne, kapunk egy kis meditálást Gothamről, arról, hogy mi a legjellemzőbb a városra, konkrétan az embereknek mi jut először eszükbe a városnév hallatán. Ezek után jön a kötelező szereplőismertetés az új olvasók kedvéért, ami szerintem ötletesen lett megoldva. Egy helyen látjuk az összes fontosabb szereplőt az egyik oldalon, Bruce Wayne-t, aki ugye Batman, valamint mind a három egykori- és a jelenlegi Robint. Ha már névsort olvasunk, akkor ismételjük át ezt is. Az első Robin Dick Grayson, jelenleg Nightwing (akinek csúnya piros ruhája van idéntől), a második Jason Todd, jelenleg Red Hood (van saját reboot sorozata, majd sorra kerül, de volt már róla szó korábban is itt), a harmadik Tim Drake, aki most Red Robin, és a Tini Titánok csapatban tolja, illetve a kis Damien Wayne, aki a jelenlegi Robin.
Ami ezután jön, az hozza magával azt a reakciót, hogy várod a folytatást. Van ugyanis egy gyilkossági ügy, amit a bőregerünk fel kell derítsen. Véres (!) tetthely, hulla, ami kell, plusz egy speckó üzenet Batmannek, ami nem épp egy "Sok erőt, egészséget!"-kategória, és nem mástól származik, mint...
A letöltőlink hasznos szerintetek, szóval itt van, egészségetekre.
Mára ennyi voltam, vasárnap remélem, tudok jelentkezni, addig is helló.
Újabb sorozat, aminek nagyon vártam a megjelenését, és végre itt van az első szám. Nightwing, vagyis Éjszárny is kapott egy újrakezdést, lássuk, hogy sikerült.
Dick Grayson, miután Bruce Wayne "távollétében" Batmanként üldözte a bűnt Gotham utcáin, most visszabújik a régi jelmezébe, és Éjszárnyként vigyáz a rendre. Ez a reboot egyik jó húzása, hogy visszahozták nekünk ezt a remek karaktert, aki most sem okoz csalódást. Legalábbis a történet nem, a kinézet azonban már más. Engem ugyanis eléggé szíven ütött a piros ruha, miután már megszoktam és megkedveltem a kéket, egyszerűen szúrja a szememet egyelőre az új szerkó, de majd remélhetőleg megszokom, ezért nem mondok le a sorozatról, jelenleg azonban nem sok választ el attól, hogy szépen átfessem magamnak a ruhát kékre az oldalakon. De majd megszokja a szemem a piros gúnyát, remélhetőleg.
A történetben azonban nincs kifogásolnivaló. Igényes, szép kezdés ez, visszaemlékezésekkel, monológokkal, nosztalgiával és akcióval fűszerezve. A hős visszaemlékezik arra, amikor Batman szerepében mozgott, és számba veszi, hogy ez az időszak miként változtatta a személyiségét, mennyi erőt adott neki a denevérjelmez. Ebből leszűrhető, hogy a reboot itt nem törölte el a múltat, legalábbis nem teljesen, ugyanis nincs elfelejtve Dick Batman-korszaka sem. Most pedig jól érzi magát újra Éjszárnyként, és én is örömmel látom őt újra ebben a szerepben és a ruhában, ami Istenem, miért lett piros!?
A füzet fontos momentuma, amikor Dick ellátogat a cirkuszba, ahol azelőtt dolgozott, mielőtt a családját megölték, és Bruce Wayne maga mellé fogadta, hogy ő legyen az első Robin. Itt egy érdekes nosztalgia-menetet kapunk, ami kicsit enyhít a füzet hangulatán. De nem kell sokat várnunk az akcióra sem, hiszen Gotham utcáin egy új (legalábbis számomra biztos) ellenség bukkan fel, aki igen tökös gyerek, Éjszárny pedig felkötheti a piros (váááá!) jelmezt, ha el akar bánni vele, de ezek a dolgok már a folytatásban fognak részleteződni.
Amit még fontos megemlítenem, hogy a képregény kapott egy realistább tónust, ugyanis itt már folyik a vér akció közben, ami szerintem nem baj, sőt, jót tesz a hangulatnak, ha kicsit durvábbra van véve a dolog. Persze nem kell itt az Image kiadóra jellemző vérfürdőt várni, csak ha valakit megsebesítenek, akkor az vérzik is, nem csak karcolásokat és lila foltokat kap. Szóval ez pozitívum, ahogy szinte minden ebben a füzetben, leszámítva persze mit? Tudjátok már ti is, nem írom le még egyszer, de ez nem a világ vége, attól még a képregény szuper, és a folytatást is nagyon kíváncsian várom.
Akinek felkeltettem az érdeklődését, az innen meg is szerezheti a füzetet, és állhat neki a panelek falásának.
Én mára ennyi voltam, ha minden jól megy, holnap ismét jövök valami DC reboot-cuccal, aztán amint ez a dolog lecseng, érkezik a kárpótlás a másféle képregényekből is.
Akárki akármit mond, számomra az egyik legvárósabb füzet a DC rebootból a Suicide Squad volt. Tudom, hogy az alapján nem ítélkezünk, de a borító teljes mértékben felkeltette az érdeklődésemet, már csak a középpontban levő karakter miatt is. Aki esetleg nem tudná, kiről van szó, elárulom, hogy ő Harley Quinn lenne, akinek szerintem határozottan jót tett a reboot, a kinézetét össze sem lehet hasonlítani a régivel, mérföldekkel jobb. Ezzel ő is bekerült azon karakterek közé, akiknek a külsőt illetően nagyon jót tett az újratervezés, ide tartozik még Superman és a Zöld Íjász is. Az pedig, hogy ez a dögösebbé varázsolt Harley nem egyedül viszi a hátán a sorozatot, hanem egy gonoszokból álló csapat veszi körül, végképp elég volt ahhoz, hogy várjam ezt a sorozatot.
És ez a várakozás nem lankad a második számot illetően sem, ugyanis itt egy igen tisztességes kezdést kapunk akcióval, egész jó történettel és egy csavarral.
A Suicide Squad tagjait, nevezetesen Harley Quinnt, King Sharkot, El Diablot, Deadshotot és Black Spidert fogva tartja egy rejtélyes csapat. Miközben kínozzák őket, mindegyikre egyesével rájön a mesélhetnék, mert hát az úgy szokott lenni, és mesélnek egy-egy rövid történetet a múltjukból, hogy így meg tudjuk őket ismerni mi, lelkes és minden felé érdeklődést mutató olvasók. Aztán előkerül az eredettörténet, miszerint ők mind a Belle Reve börtönben ücsörögtek, amikor is valaki kiszöktette őket, hogy egy csapatot alkotva működjenek ezután, és teljesítsék a kormány által kiszabott küldetéseket. Ezek fokozottan veszélyes küldetések, ezért kell olyanokat küldeni, akikért nem kár. Innen ered a Suicide Squad (Öngyilkos Osztag) név is. Az első küldetésük azonban egy csapda, a kormány csak a másik gonosz csapat kezére játszotta az osztagot, így érkezünk el a jelenlegi helyzethez, hogy ugye fogva tartják és kínozzák őket. Aztán, hogy mi sül ki ebből, hogy pár gonosztevő más gonosztevőket tart fogságban, az remélhetőleg kiderül a folytatásból.
A füzet végén ellőtt csavart direkt nem lőttem le, hogy azon ti is tudjatok úgy meglepődni, mint én amikor olvastam. De annyit elárulok, hogy a füzet végére elkezditek várni a folytatást. Persze csak akkor, ha ez az első szám tetszett, logikus.
Ha gonosztevőkből álló csapat, és DC Comics, akkor Titkos Hatos, jut eszébe sokvalakinek a gondolat. Igen, náluk is ez a főkoncepció, hogy gonosztevőkből áll össze a csapat, de szerintem nem érdemes őket hasonlítgatni, megfér mind a kettő egy csárdában. Ráadásul a Titkos Hatos nem is kap reboot-ot, így megállapítható, hogy a Suicide Squad az új Titkos Hatos (Secret Six). Még a monogram is stimmelne. Én azonban nem hasonlítgatom a két csapatot, mert szerintem az olyan lenne, mint azon vitatkozni és elmélkedni, hogy az Íjász vagy a Lámpás a zöldebb. Van Titkos Hatos és Suicide Squad, egyik véget ér, másik most indul, és annyi. Azért megjegyzem, hogy Harley Quinn nekem jobban bejön, mint Catman, de ez csak saját vélemény.
Akinek felkeltettem az érdeklődését a füzet iránt, az innen töltheti le. Mára ennyi voltam, holnap újra jövök, sziasztok.
Mielőtt belemennék az új Zöld Lámpás sorozat első számának részleteibe, jöjjön egy bejelentés: amíg le nem tudom az összes DC Reboot-os füzetet, addig felrúgom a frissítési rendszert. Vagyis nem csak csütörtökön és vasárnap jönnek a cikkek, hanem igyekszek minden nap bemutatni egy füzetet, vagy akár többet egyszerre, mint arra már volt példa. Amint ez a dolog lezárul, visszatér a régi rendszer, vagyis heti két cikkel fogok jelentkezni. Addig azonban DC-dömping, esetleg egy-két megszakítással, amikor más képregényt mutatok be. Ezzel megvolnánk, jöjjön a Green Lantern #1.
Miután a múltkor csokorba szedtem azokat a képregényeket, amiket eddig kevésbé ismertem, és csak pár sorban tudtam őket bemutatni, most végre egy újabb régi ismerőst mutathatok be, Hal Jordant, a Zöld Lámpást.
Bár kicsit el vagyok maradva a karakter reboot előtti korszakából, azért nem újak és ismeretlenek a karakterek, akik ebben az új történetben szerepelnek, és ez nagy segítség abban, hogy ne csak "ez meg ki a franc és hogy kerül ide és minek?"-típusú kérdések keringjenek bennem olvasás közben, mint az történt velem pár másik képregény esetében (OMAC #1 pl). A régi szereplők egy új történetben, aminek a közvetlen előzményét nem olvastam, viszont így is érthető és élvezhető volt számomra ez az új kezdés, sőt, határozottan tetszett.
Sinestro újra Zöld Lámpásként világít, a füzet az ő eskütételével és útnak eresztésével nyit, amikor is megkapja a maga szektorát, amit őriznie kell. Ezzel szemben Hal Jordan már nem hordja a gyűrűt, ő nem tartozik már a Lámpások közé, ennek okát nem tudom, de biztos még a reboot előtt valamikor történtek meg ezek a dolgok. Mindenesetre most elfogadtam tényként, és annyi, hiszen úgyis ebből indulnak ki az új történet szálai.
A másik szálon Sinestrot látjuk, aki először vitatkozik egy keveset a Sárga Lámpásokkal, hiszen szerintük ő elárulta az Alakulatot, ami az ő nevét viseli.
Ezek után jön a két szál találkozása, ami egy olyan lezárást ad a füzetnek, hogy két kézzel kapna az ember a folytatás után, de erre sajnos még várni kell. Hogy itt mi történik, azt már nem árulom el, maradjon meglepetés is a füzetben.
Az író az a Geoff Johns volt, aki már nagyon jártas ebben az univerzumban, nem egyszer írt már Zöld Lámpás képregényt, szóval a minőség a megszokott. A grafikára pedig egy rossza szavam sem lehet, mint ahogy az egész füzetre összességében.
Ajánlom tehát a Zöld Lámpás #1-et mindenkinek, de főleg azoknak, akik kicsit is tisztában vannak a karakterekkel, mert a teljesen új olvasóknak szerintem elég zavaros lenne ez a kezdés, és kevésbé lenne élvezhető.
Aki viszont művelődni szeretne kicsit a Zöld Lámpásokból, akár a reboot-olvasás előtt, azoknak csak ajánlani tudom a NewGenen található hatalmas Zöld Lámpás-leírásgyűjteményt, amiből minden szükséges információt megtudhattok a Lámpásokról.
Én mára ennyi voltam, akkor a tervek szerint holnap jön egy újabb DC-reboot sztori. Sziasztok.
A statisztikai adatok azt mutatják, hogy most, a DC reboot startolásának idején más nagyon nem érdekel titeket, mint ezek az első számok. Ehhez alkalmazkodva, és mivel engem is most főleg ezek a számok foglalkoztatnak, nagyobb hangsúlyt fektetek ezek bemutatására, mint más képregényekére. Ez nem biztos, hogy azt jelenti, hogy amíg le nem megy minden új #1 szám, addig csak azokról írok, de túlnyomórészt ők kerülnek majd reflektorfénybe.
Mivel azonban ebben az 52 új füzetben elég sok olyan van, amiről eddig nem hallottam, vagy ha hallottam is, nem olvastam őket eddig, ezért magától értetődő, hogy azokről nem tudok normális hosszúságú cikket kerekíteni. Ezért most egy adagban bemutatok nektek 9 füzetet a második hét terméséből, mindegyikről pár sorban elmondva, mit érdemes tudni róluk. Következzen tehát az Animal Man, Batgirl, Batwing, Hawk&Dove, Men of War, OMAC, Static Shock, Stormwatch és Swamp Thing első számainak rövid ismertetője.
Animal Man
Na ez nem jött be. A reboot előtt sem olvastam Animal Mant, és ezt az új sorozatot nem hiszem, hogy fogom folytatni, inkább talán belenézek pár régebbi számba, hátha azok megfognak. Kezdve ott, hogy a rajzok még jók, de a színek a katasztrofális küszöbét súrolják, a történet pedig nem valami érdekes, és nem azért mert drámai, azzal nem lenne baj. Viszont van egy rémálomjelenet, ami merészre sikerült, az bejött ebben a részben, de ezért még nem fogom folytatni, és még a fordulat sem hozta meg ehhez túlzottan a kedvem, pedig azt sem mondanám rossznak, csak valahogy nem kötött le az egész. De ez csak az én véleményem, azért mindenki kedvét nem akarom szegni ezzel, van akitől nagyon jókat olvastam róla, szóval meg lehet próbálni. Letöltőlink.
Batgirl
Igen, őt sem olvastam idáig saját sorozatában, csupán néha láttam mellékszerepben tündökölni, és van egy érzésem, hogy ez esetben is ennyivel maradok. Humoros, laza történet Gordon felügyelő szuperhősbabérokra tört lányáról, a régi olvasók szeretik is, engem azonban ez sem túlzottan vett meg, bár lehet adok esélyt a folytatásnak, lássuk, mi sül még ki ebből. A grafika itt viszont nagyon szép, ilyen képekkel még lehet az Animal Man is jobban bejött volna. Az első számot azért mindenképp megérte elolvasni, már csak a műveltség kedvéért is, szerintem ti is tegyetek így, aztán döntsétek el, hogy a folytatáshoz hogy viszonyultok. Innen lehet tölteni.
Batwing
Elérkeztünk ahhoz a történethez ebből a csokorból, aminek határozottan érdekel a folytatása. Itt ugyanis egy Batman-történetet kapunk, csak épp Afrikába helyezve, ami nekem már elég is az érdeklődésfelkeltéshez. Megkapjuk Gordon felügyelő és Alfred afrikai változatát, ami külön érdekesség és utalás az eredeti Batman-univerzumra, mégsem hat koppintásként. Az első ellenfelet is megkapjuk egy bizonyos Massacre személyében, illetve fel lett dobva egy másik szál, miszerint több szuperhős nyomtalanul eltűnt, akik a Kingdom nevű csapatban ténykedtek. Mindez megdobva szuper képi világgal, és már meg is van az egyik kellemes meglepetése a DC rebootnak. Mindenképp érdekel a folytatás, az első szám innen elérhető közelségbe kerül.
Hawk & Dove
Újabb sorozat, amit eddig sem olvastam, és ezután sem fogok. Elég középszerű, lapos hősökről van szó, akikből már van egy tucattal, nem igazán tudom, miért erőltetik ezt a két madarat is. Amúgy egy eltérített gépet kell megfékezniük, mielőtt belecsapódna a Lincoln emlékműbe. Ja, és indokolatlan zombik is vannak. Meg elég gáz rajzok. Szóval ez sem lesz az én sorozatom, de egy próbát megért. Ha nektek is megérne egyet, akkor tessék.
Men of War
A füzet, amiről nem hogy cikket, de még ezt a pár sort is nehéz megírni. Az ismertető szerint katonák harcolnak a DC univerzum gonoszai ellen. Na, ennek az első fele megvolt. Zajlott a háború bő 20 oldalon keresztül, de DC-s gonoszt én nem szúrtam ki egyet sem. Pedig az ötlet érdekes lehet, ezért lehet belenézek majd a második számba is, de ebben tényleg nem volt semmi. Azért még le lehet tölteni innen.
OMAC
Megint ott vagyok, ahol a part szakad, OMAC-ot sem olvastam ezidáig, és ez az első szám sem győzött meg arról, hogy érdekeljen a sorozat. Egyből belevágnak minket a cselekmény közepébe, nem kapunk semmi bevezetőt, ami az új olvasóknak talán nem épp pozitívum. Viszont a képi világ nagyon szép, és jó kis akciókat láthatunk. Igazából pörög az egész, csak én személy szerint nem igazán tudtam, hogy kik pörögnek és miért. Szóval új olvasóknak nem igazán ajánlott, a régieknek viszont tartogathat érdekességeket, töltsék is le. Persze az újak is megpróbálkozhatnak vele, hátha tetszeni fog.
Static Shock
Ő sem lehet ismeretlen a régebbi DC olvasóknak, hiszen a Tini Titánokban is felbukkant már ez a fiatal hős, most pedig megkapta a saját rebootolt sorozatát. New York utcáin igyekszik rendet rakni a srác, viszont a nép nem igazán nézi ezt a tevékenységet jó szemmel. Az alapötlet pedig, hogy mennyire tud egy srác egyedül megbirkózni a rosszfiúk seregével New Yorkban. A választ minden bizonnyal megkapják azok, akik rászánják magukat a sorozat szemmel követésére, én azonban nem ebbe a táborba tartozok, valahogy semmi olyan extra dolgot nem adott a füzet, amitől hú de megnőtt volna az érdeklődésem. De persze ti is nekifuthattok, töltsétek le.
Stormwatch
Az eddig a Wildstorm kiadó szárnyai alatt leledző sorozat most átjött szépen a DC-hez, és a történetben szereplő csapat kapott is egy új tagot Marsbéli Fejvadász személyében, akit az új Justice League-ből hiányoltunk, most azonban fellélegezhetünk, mert őt sem felejtették el az alkotók, csak más csapatba helyezték. Amúgy egy olyan csapatról van szó, ami az űrből sasolja a Földön tevékenykedő szuperképességgel rendelkező egyéneket. Találnak is egy orosz fickót, aki állítólag lenyomta Supermant. Érdekes kezdés, lehet belekukkantok majd a folytatásba is, bár olyan határozott nem vagyok ezen a téren. De ha ti határozottak vagytok az első szám elolvasását illetően, akkor innen tölthetitek is.
Swamp Thing
Újabb karakter, aki eddig számomra teljesen ismeretlen volt, viszont a történet elég érdekesnek hangzik, szóval talán megér majd egy próbát a folytatás is. Egy botanikus a főszereplőnk, aki rejtélyes oknál fogva feltámadt a halálból egy ingoványosban (swamp), és emlékei vannak arról, hogy ő lenne Swamp Thing, egyfajta mocsári szörny, vagy ilyesmi. Eközben megmagyarázhatatlan dolgok történnek a világban, például a madarak csak úgy sorba kezdenek meghalni, a halak szintén, és ez még nem minden. Superman felkeresi a botanikust, hogy kiderítse, mi köze van a szörnynek ezekhez a katasztrófákhoz. Itt jegyzem meg, hogy Superman új ruhája továbbra is tetszetős, csakúgy mint a képi világ ebben a füzetben, például a halott madarak tömeges zuhanása igen hatásos kép, de ez csak egy példa. Szóval nem rossz kezdés a Swamp Thing #1, meglátjuk, milyen lesz a folytatás. Az első rész innen tölthető.
Nos, ezzel lefaragtam párat a bemutatandó képregényekből. Amik kimaradtak, azok vagy saját cikket kapnak, vagy ilyen ömlesztett tömegcikkbe kerülnek, de mindenesetre a tervem az, hogy bemutatom mind az 52 új füzetet rövidebb vagy hosszabb formában. Ami pedig az eddigi tapasztalatokat illeti, egyelőre úgy vagyok vele, hogy ami a reboot előtt nem érdekelt túlzottan, az az újraindítás következtében sem váltott ki belőlem nagyobb érdeklődést. Persze vannak kivételek, de nagyrészt igaz ez az elmélet rám nézve. Meglátjuk a többi első szám milyen lesz, talán lesz egy-két új kedvenc sorozatom is. A remény hal meg utoljára.
Folytatjuk a DC reboot új füzeteinek bemutatását, és máris itt van a DC univerzum Sólyomszeme, a képregényvilág Robin Hoodja, Oliver Queen, a Zöld Íjász.
Ha a füzet borítójára nézünk, láthatjuk Zöld Íjász új kinézetét, és máris megállapíthatjuk, hogy ha ilyen szempontból valakinek jót tett ez a reboot, akkor az ő. Végre elhagyták azt a Robin Hood külsőt, és igazi badass íjászt faragtak Ollieból. Itt viszont a hú de nagy pozitívumok sora ki is merül, a történet ugyanis elég közepes volt számomra.
Ollie Párizsban nyom le három szuperképességű bűnözőt, és...nagyjából ennyi. Közben a Queen Industriesnál is történnek dolgok, de az elég mellékes itt. Az újítások itt kimerülnek abban, hogy Ollie az új külsőhöz kicsit új személyiséget is kapott, illetve maga mellé egy csapatot, akik segítenek neki megtalálni a rosszfiúkat.
Alapjában ezek az újítások érdekesek, ezért is döntök amellett, hogy folytatom majd a sorozat olvasását, mert reménykedek abban, hogy a későbbiekben kicsit fellendülnek a dolgok, mivel ez kezdésnek elég közepes, vagy inkább gyengus volt, legalábbis ami a történetet illeti. És ahogy észrevettem, ez nem igazán kapcsolódik az eddig bemutatott JLA-hoz vagy Action Comics-hoz, ugyanis itt nem találkozunk azzal a környezettel, azzal a világgal, ami nem tudja még hova tenni a gyerekcipőben járó szuperhősöket. Ez egy teljesen átlagos, már megszokott környezet, amiben egy új külsőt és belsőt kapott régi hős írtja az ellent, és nincs egyedül.
Még egy pár szót az új kinézetről, ha már ezt tartom a legnagyobb pozitívumnak az egész füzetben. A szerkó nem kicsit hajaz arra, amit a Smallville-ben visel a hős, és ennek én személy szerint örülök, mert nagyon bírom az ottani öltözékét, sokkal de sokkal jobb és modernebb, mint az a Robin Hood-jelmezverseny győztes gönc, ami eddig szerepelt a képregényekben. Szóval ez határozott pozitívum, bár itt is lehet lesz, akinek a régi, megszokott ruha jobban bejön, az pedig már nem sok pozitívumot talál a füzetben.
De azért egy próbát megér szerintem a képregény, és én adok egy esélyt a folytatásnak is, hátha még kisül belőle valami jó. Mindenesetre eddig nem úgy néz ki, hogy az új DC legjobb sorozatáról beszélünk.
A füzetet innen lehet letölteni, szerintem próbálkozzatok meg vele, mivel nem vagyunk egyformák, lehet, valakinek pont ez lesz a kedvence.
Vasárnap újra jövök, addig is sziasztok.
Folytatjuk tovább az újraindított DC univerzum füzeteinek bemutatását. Ezen a héten több első szám is világot látott, ezek közül az egyik az Action Comics-é, amit talán a legtöbben vártak, mondjuk a Batman mellett. Lássuk, mennyire kapjuk azt, amit vártunk, illetve mit kell tudni az új Action Comicsról.
Ugye az Action Comics képregénysorozat főszereplője 1938 óta Superman, és ez most is így van, ennyire azért nem újultak meg a sorozatok. Az viszont már más tészta, hogy milyen Supermant kapunk itt az első számban.
Nem is tudom, hol kezdjem az újdonságok felsorolását, annyi van belőlük. Mondanám, hogy minden megváltozott a klasszikus, jól ismert dolgokhoz képest, leszámítva talán azt, hogy Clark a Daily Planetnél dolgozik, Metropolisban él, és Lex Luthor az (egyik) ellenfele.
Ebben az első számban egy teljesen más Supermant ismerhetünk meg, úgy külsőleg, mint belsőleg megváltozott a hős. Láttuk már az új Superman kosztümöt, ha máshol nem, akkor a múlt héten bemutatott JLA #1-ben, itt azonban még nem ebben a ruhában szaladgál az acélember, hanem egy egyszerű farmerben, csizmában, és egy pólóban amin a klasszikus logó látható hála az égnek, mert máskülönben nem ismernénk fel a karaktert. Szóval nagyon minimálisra van véve egyelőre a ruházat, ami azt sejteti, hogy ezek az események még a Justice League előtt játszódnak, ami már így is 5 évvel ezelőtt játszódik. Tudtok követni?
Tehát egyelőre nincs fullos öltözet, ami szerintem nem baj, mert így nagy valószínűséggel el lesz rendesen mesélve, hogy miképp jutott hozzá Superman a fullextrás ruhához, nem csak úgy ni rárajzolják aztán mehet bűnt üldözni. Ez pedig számomra érdekesnek hangzik.
És ha már a bűnüldözésnél vagyunk. A mostani Superman már jóval tökösebb, saját kezébe veszi a törvényt, és hatásos, ám eddig tőle szokatlan módszerei vannak kihallgatásra. Jelmezét levéve pedig visszalakul a csendes Clark Kenté, aki tartozik a lakbérrel, és a cikkeitől várja az anyagi fellendülést, legalább akkorát, hogy ezeket a tartozásokat el tudja rendezni.
Mindeközben ugyanaz a világ ad helyet az eseményeknek, mint a Justice League-ben. Az emberek itt sem tudják hova tenni a hőst, nem tudják, hogy féljenek tőle, vagy a megmentőjükként tekintsenek rá. A rendőrség törvényen kívüli önbíráskodónak tartja, ezért üldözik is, amint az látható pl a borítón.
És ha ennyi újdonság még nem volt elég, akkor elmondok még párat. Például Lois és Clark egyelőre nem azonos oldalon állnak, ami igen merész változtatás. Másik ilyen, hogy Superman egyelőre nem tud repülni, amihez a Smallville-nézők már hozzászokhattak, de azért remélem, hogy egyszer csak szárnyra fog kapni a későbbiekben, mert milyen lesz már, ha a Justice League-ben Zöld Lámpás repül, Batman siklik, ő meg ott ugrándozik az aszfalton. Szóval nagy valószínűséggel később repülni fog, ezek még az első évei a hősnek.
De nem akarok minden változtatást felsorolni, úgy az igazi, ha ti fedezitek fel, és én még hagytam nektek felfedeznivalót, szóval ajánlom elolvasásra az Action Comics #1-et, amit innen tölthettek le.
Mára ennyi voltam, legközelebb vasárnap jövök valamivel, addig is sziasztok.
Aki mostanában olvasott képregényes híreket, látogatott ezzel foglalkozó oldalakat, az bizonyára értesült arról, hogy a DC-sek fogták magukat és teljesen újraindították az univerzumukat. Ennek köszönhetően idén ősztől 52 új cím indul útjára. A karakterek persze a régiek, vagyis nem kell elbúcsúznunk egyik kedvencünktől sem, ők csupán annyiban változtak, hogy kicsit új külsőt kaptak, ami egyeseknél jó, másoknál kevésbé, illetve egyik-másik nehezebben emészthető.
Az 52 új sorozat közül legelsőre a Justice League első száma látott napvilágot ezen a héten, a következő adagra pedig szeptember 7 körülig kell várnunk. Addig azonban lássuk, hogy indulnak a DC főcsapatának rebootolt kalandjai.
Az első, amit le kell tisztázni egy új sorozatnál, hogy mikor játszódik. Főleg, ha újrakezdett/újraindított sorozatról beszélünk, meg kell állapítanunk, hogy az adott hős/csapat pályafutásának mely részén vagyunk. Jelen esetben a csapat megalakulásának ideje előtt zajlanak az események, 5 évvel ezelőtt.
Még nem szerepel az egész csapat a füzetben, egyelőre Batman és a Zöld Lámpás kerülnek reflektorfénybe, illetve egy másik régi ismerős, Superman köszön be a füzet végére, ezzel beharangozva, hogy a következő számban ő is többet lesz már jelen. Ami pedig kicsit újonnan hat, hogy egy olyan tag került be most a csapatba, aki eddig nem itt volt, és egy régi tagtól pedig úgy néz ki, hogy megválunk, legalábbis a borítók alapján. Kiborg eddig a Tini Titánok csapatát erősítette, most azonban bekerült a nagyágyúk közé, ami mondjuk a kora tekintetében kicsit fura, de majd meglássuk. Cserébe viszont Marsbéli Fejvadász hagyta el a fedélzetet, de nem kell aggódnunk, őt is látjuk majd, csak másik sorozatban.
Történet szempontjából nagyon eget rengető dolgok nem történnek, Batman üldöz egy titokzatos ellenfelet, a rendőrség pedig üldözi mindkettőjüket, hiszen a világ még csak most barátkozik a ténnyel, miszerint jelmezes szuperhősök is léteznek, mint olyan. Ebbe az eseménybe csöppen bele Zöld Lámpás, aki valami idegen életformákat keres Gothamben, mert ilyen riasztást kapott. Miután kicsit ismerkednek (igen, eddig maximum hallásból ismerték egymást), elmennek Metropolisba, hogy tudjuk kivel beszéljenek. Pár képkocka erejéig pedig a már említett Kiborgot is láthatjuk, egyelőre civil öltözetben.
Igazából ez egy üdítő kezdés volt, valahogy lekötött annak ellenére, hogy nem számítok új olvasónak ezeket a karaktereket illetően. Az eddig látott új kinézetek jól mutatnak, az összes közül nekem kb csak Deathstroke-al és Nightwinggel van bajom egyelőre, de majd meglátom, hogy mutatnak majd akció közben, egy képről nem ítélem el őket. Félre ne értsetek, ebben a füzetben nem szerepelnek, csak megemlítettem őket az új kinézetek kapcsán. Az új Superman viszont bejön, bár totálban csak egy kép erejéig szerepelt eddig, illetve utána lehet keresni az eddig kiadott promóképeknek, de nekem tetszik az új külseje.
Mint mondtam, az első szám egy élmény volt, ami minden bizonnyal ráírható az alkotópáros számlájára. A történetet ugyanis Geoff Johns írta, aki nagyon sokmindent írt már a DC-nél, a rajzok pedig Jim Lee munkái, aki nagy kedvencem a szakmában, szóval a minőség garantált.
Ajánlom elolvasásra tehát az új Igazságligát, akár új olvasóknak, akár régi veteránoknak egyaránt. Innen tudtok hozzáférni a füzethez, jó szórakozást kívánok mellé.
Amúgy tervezem, hogy mind az 52 új címet be fogom mutatni szépen sorban, remélem összejön. Mindenesetre szeptember 7-én lesz olvasnivalóm bőven.
Régen foglalkoztam már a DC univerzum egyik legdögösebb bűnüldözőjével, de most egy újabb történet erejéig visszahozom ide a reflektorfénybe. A v3-as sorozat számai közül már szemezgettem régebben, amikor az "Az, amit szeretsz" című sztorit mutattam be, most pedig egy másik sztori jön ugyanebből a sorozatból, ami a "Helyettes" címet kapta.
Sorrend szerint van egy másik történet is az "Az, amit szeretsz" és eközött, az is nagyon jó, de én most inkább a "Helyettessel" foglalkoznék, aztán nem kizárt, hogy egyszer visszatérek a kimaradt sztorira is.
A vasárnapi előzetes, beharangozó képből talán sikerült kikövetkeztetnetek a mai történetünk főhősét, de ha nem, akkor sincs semmi baj, hiszen most itt áll feketén-fehéren, hogy Red Hood lesz most reflektorfényben. És nem is csak ő, mert sok más ismert hős és antihős felbukkan kisebb-nagyok szerepekre a Batman: Under the Hood c. Történetben.
A képregény- és játékrajongók körében minden bizonnyal a várólista elején található az új Batman-játék, az Arkham City. Az előző rész, vagyis az Arkham Asylum igen nagy sikerekre és elismerésekre tett szert, és sokak (köztük én is) kíváncsiak arra, hogy a folytatás hozza-e az elvárt színvonalat. Szerintem minden esély megvan rá. Most azonban nem a játékokról szeretnék beszélni, hiszen nem is ez a tematikája az oldal (plusz annyira nem vagyok jártas a játéktémában), hanem a várakozást talán enyhítő, talán csak meglovagoló Arkham City képregényről, ami a játék történetének előzményeit meséli el, vagy ha úgy tetszik, a két játék közötti történéseket. Eddig két része jelent meg ennek a mininek, ezek közül mutatom most be az elsőt, értelemszerűen.
Feltámadtam hamvaimból a két hétnyi szünet után, és máris folytatom a képregények bemutatását, vagyis dübörgünk tovább. Egy olyan képregény folytatását hoztam nektek ma, aminek az első részével még benya foglalkozott itt két nap híján pont egy éve. Lassan ideje lenne folytatni a dolgot, és mivel benyáról nem hallani régóta, ezért átveszem én a stafétát, hogy ismertessem veletek az egyik kedvenc képregénysorozatom, a Prédikátor (Preacher) második számát, illetve később a többit is szépen sorban. De ne szaladgáljunk előre, itt a második szám ismertetője.
Eljött újra a Prédikátor, halljátok az Igét.
Miután tegnap Amondin rejtélyes oknál fogva eltűnt, nem volt frissítés. Biztos lesz rá majd magyarázata, ha előkerül, addig is folytatom én a menetrendet. Bár kicsit későre kerül ki ez a cikk, de legalább van. És talán fokozza az összhatást az időpont, hiszen a '96-ban indult Nightwing sorozat első száma lesz ma terítéken.
A DC univerzum élvonalas hősei külön-külön elég sűrűn felbukkannak itt a Genzo Comicson, együtt azonban ritkán látjuk őket errefelé, pedig egy szuperhősnél már csak egy csapatnyi a jobb. Ebből kiindulva szállítom nektek ma estére az 1997-ben megjelent, és 2006 áprilisáig futó JLA sorozat első számát. Jó a dolgokat a legelején kezdeni, tegyük hát azt.
Kicsit beesteledett már, sőt, nem is kicsit, és igen megint késtem egy napot a frissel. De ami késik, nem múlik, itt a beígért zöldülés, ami fényesen világít az éjszakában. Az Elolvasomra kattintva felétek irányul a Zöld Lámpások fénye, féljétek hatalmát.
Ma estére egy elég komoly hangvételű képregénnyel készültem. Egy legendás intézmény a DC univerzumban, ami sok történetnek adott már helyszínt, és van is benne potenciál. Ez a létesítmény az Arkham Elmegyógyintézet, eredeti nevén az Arkham Asylum, és nem mellesleg az egyik, ha nem a kedvenc helyszínem, ami a Batman-sztorikat illeti. Most a '89-ben megjelent grafikus novelláról gépelnék egy pár sort, lássuk mit érdemes tudni róla.
Kedves olvasótábor, ezennel véget ért a szülinapi tematikus hét. Nem teljesen így terveztem, de sajnos két nap kimaradt, ennek megvoltak a nyomós okai, amik nem ide tartoznak. De azért ezzel együtt hat hős debütálását fedtem fel, és még a későbbiekben is lehet lesznek ilyen írások. De most lássuk, mivel zárjuk a speckó hetet, így hétfő délután. Az ünnepi hét végére előrukkolok valami újdonságnak számító dologgal is a sok lerágott csont után, mint a Pókember vagy Vasember eredettörténet. A DC univerzum egyik nagyon karakteres gonoszának első felbukkanása kerül ma sorra, aki a Black Mask névre hallgat. Honnan lehet ismerős? Nos, a Batman vagy Macskanő képregényekben is szokása tiszteletét tenni, illetve ha valaki látta a Batman - Under the Red Hood című rajzfilmet, abban is láthatta. Elsőre a 80-as években csillantotta meg fekete maszkját a világnak, a Batman képregénysorozat 386. számában. Erről lesz most iromány akkor, aztán kicsit jobban kiértékeljük ezt a hetet, és még más dolgokról is lesz szó.
Tegnap sajnos elmaradt a frissítés, mert közbejött egy utazás, de ma itt vagyok, igaz esteledik, de legalább odajutottam, hogy tudok írni. Szóval a mai alanyunk, aki a tegnapi lett volna, nem más, mint az egyik legnépszerűbb szuperhős, Batman. Első felbukkanása a Detective Comics #27 számában volt 1939-ben, nagyjából egy évvel Superman után. A Detective Comics sorozat a mai napig fut, már bőven túl van a 800. számán is, és mostmár csak Batmanre koncentrál, de ez nem vol mindig így. Lássuk, hogyan mutatkozott be a világnak a denevérember.
A különleges, első felbukkanásokat bemutató hét következő áldozata Hal Jordan lesz, az első számú Zöld Lámpás, mármint az Ezüstkorból. Már sokszor szerepelt itt, a Genzo Comicson is, de most nézzük meg, hogy kezdődött a karrierje 1959-ben, a Showcase címet viselő sorozat 22. számában.
Már lájkolni is lehet Facebookon
Magyar képregényes oldalak
Angol képregények keresése
Akár a legfrissebb angol képregények letöltése
Ha kell pár jó kép:
Egyéb partnerek:
Ha kedved van egy jót játszani:
Játékfigurák vásárlása:
Mindenről, ami IT:
