

A hétvégét ketrecharcos transformerekkel nyitottuk, most pedig még durvább dologgal zárjuk le. Egy ideje tudjuk már, hogy a szuperhőssztorik nem feltétlenül olyanok, mint a két főkiadó termései, hanem néha belefér nagyobb komolyság, és realisztikusabb ábrázolásmód is, gondoljunk csak az egyik kedvencemre a Kick-Assre, vagy a Nemesisre. Itt sem sajnálják a brutalitást és a korhatáros szövegeket, de akik szeretik az ilyesmit, azoknak kifejezetten ajánlott a Bűnbocsánat c. képregény.

Genzo:
Sci-fisek, hadd halljam az örömujjongásokat, hiszen Amondin ma nektek kedveskedik egy vérbeli sci-fi képregénnyel, amiről talán egy szó sem esett volna ezen az oldalon, ha nincs ő, mert én nem vagyok nagyon benne a témában, mint ahogy a sci-fik nagyrészében sem vagyok otthon. De ettől még szívesen kirakom a sci-fi cikkeket is, néha még én is megpróbálkozok velük, hiszen a nép a múltkori szavazásban ezért a műfajért is kiálltott. Regéljen tehát Amondin egy kicsit a sokak által kedvelt Csillagkapuról.
Amondin:
A mai cikk számomra egy különleges cikk lesz. Ugyanis ez a 25. cikkem amit ide a Genzo Comicsra írok. Tudom sokaknak semmi ez a 25, de számomra akkor is sokat jelent, hogy eddig eljutottam. És ezt a mérföldkövet egy igazán különleges képregénnyel illik megünnepelni. Vagy nem?