Ezúttal egy tőlem nem épp megszokott témában fogok utazni, ugyanis egy fantasy képregényt mutatok be nektek, talán a legismertebbet mindközül. Mert, ha nem is mint képregényt, de mint játékok tuti ismeri mindenki, sokak váltak már hétköznapi emberből veszedelmes orkká e játék hatására, sokak élete ment már rá a gémre, de persze lehet ésszel is játszani, én speciel egyáltalán nem játszom. A játék annyira népszerű, hogy van egy South Park epizód is, ami csak erre koncentrál. Kitalálhattátok már, hogy a World of Warcraftról van szó. Terveim szerint be fogom mutatni a sorozatot szépen adagolva, kezdem is rögtön a 00. és az első számmal. Azért vettem egybe ezt a két füzetet, mert a nulladik szám egy 6 oldalas prológus, nincs értelme külön cikket írni róla. Lássuk hát akkor, mit tartogat nekünk az orkok és elfek világa erre a szép pénteki estére.

Nem más fogad minket, mint egy gladiátor torna, csak persze a WoWból ismert lényekkel, ami még nekem is jól hangzik, aki nem igazán mondhatom magam fantasy rajongónak, de egyre inkább kezdek érdeklődni a dolog iránt. Szóval a kezdő fejemen is felcsillantak a szemek az alapszitutól, mert nagyon érdekesnek mutatkozik.

A prológusban ismerjük meg ezt a fantasysztikusnak ígérkező alapötletet, miszerint a sok lény készül a hagyományos, évente megrendezett galdiátor tornára. A tavalyi bajnok csapatot Rehgar vezette, ám a legjobb harcosa, Vérszem. Ez okoz egy kis fejfájást Rehgarnak, és elhatározza, hogy új csapatot toboroz. Kiválaszt egy vérelfet, és egy éjelfet, akik nem épp csúcsharcosok, ráadásul egymás ellenfelei, vagyis inkább egymást ütik-vágják a valódi ellenfél helyett. Ezek mellé igencsak elkelne egy csodás harcos, aki rendet rakna az arénában, de az ilyet nem vet a partra a tenger minden nap. Vagy mégis?

Igen, valakit tényleg a partra vet a víz, nem mást, mint egy embert. Róla egyelőre nem sokat tudunk, hiszen amnéziás, arról azonban megbizonyosodhatunk, hogy valami hihetetlenül jól harcol. Azt azért sejthettük, hogy ha már valaki így hirtelen megjelenik, épp amikor Rehgar csodagladiátort keres, az kell tudjon harcolni. Tud is, ugyanis egy rá támadó krokodilt elintéz úgy, hogy talán meg sem izzad. A tehetség tehát benne van, aztán kiderül, mire megy gladiátorként, mert azt mondanom sem kell, hogy Rehgar megszerzi magának a csapatba. El is kezdik a gyakorlást a versenyre, de fajunk képviselője nem igazán erőlteti meg magát, minden bizonnyal tartogatja a képességeit, amiket azért a füzet vége felé megcsillogtat, tehát a látványos harcjelenetek nem maradnak el.

Mint mondtam, én még csak most ismerkedek a fantasy világgal, de ez a WoW képregény eddig nekem tetszik. A fordulatok egyelőre nem túl váratlanok, gondolok itt az ember harctudására, vagy arra, hogy amnéziás. Viszont a képi világ bámulatos, és a történet is jól indul, aztán meglátjuk hogyan folytatódik, marad-e a színvonal.

A képregényt a HálóZsákon találjátok meg, ahogy azt a fenti kép is mutatja. A képet kattintásra tölthetitek. Ennyi voltam mára, vasárnap Amondin jelentkezik remélhetőleg, aztán kedden megint én. Kellemes hétvégét, sziasztok.